Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

kérdést intézett a helységekhez, „nem volna-e tanácsos a nép helybéli elöljáróinak, vagyis a tanács tagjainak meghatározott időszakban történő meg ujjításával" tökéletesíteni a választást? Javaslata teljes elutasításra talált.

165 Az elutasító véleményeket természetesen a tanácsok adták, a lakosokat nem kérdezték meg ez ügyben. Lakossági felmérés esetén bizonyára más vélemény alakult volna ki, hiszen pl. Jászberényben, amikor 1797-ben a lakosok vizsgálatot kértek a tanács rossz gazdálkodása és atyafiságos összefonódása miatt, a tanácsosok választási módján is változtatni kívántak. Azt kérték, hogy ,,a tanácsbéliek és nótáriusok a Ns (nemes) Districtusok által fel találandó mód szerint, valamint a Dts (Districtualis) Magistratus, minden 3 esztendőben restauráltassanak."

166 Kérésük sem akkor, sem később nem talált meghallgatásra. 1834-ben Halason végzett felmérés szerint: Tari István Péter László Baki József Zseni Jánosr Besnyei Zsigmond Szuper József Bikádi János Benedek István Szekér István Félegyházán Móczár István 25 évi tanácsnokság után öregségére hivatkozva mondott le, Csernák Mihály 30 évi szenátorság után hasonló okok miatt távozott. Tudunk olyan esetekről is, amikor 50, 40, illetve 37 évi tanácsnokság után mondtak le öregségükre hivatkozva. Az így eltávozottak továbbra is bejárhattak a tanács üléseibe, sőt adómentességüket is megtarthatták. Szerteágazó munkájukért a tanács tagjait a kerületek minden helységében felmentették az adófizetés és a közmunkák alól, kivéve a háborús időszakokat, amikor a mentességet eltörölték.

168 Az adómentességet (immunitás) csak a működő szenátorok kapták meg, és azok akik betegségük vagy öregségük miatt kiléptek a testületből, de előtte legalább 20 évig betöltötték a tisztséget. A tiszteletbeli vagy számfeletti tanácsnokokra mindezek nem vonatkoztak. A kerületek igazgatása igyekezett megakadályozni a tanácsok családiassá válását, mert „ahol a tanátsba sok atyafiak vágynak, attól az igazság kiszolgáltatásában tökéletességet várni nem lehet."

169 Ugyanakkor az is szempont volt, hogy minden arra érdemes család hivatalhoz jusson. Ezt soha nem sikerült teljes mérté165 BKML. Kh. lt. Prot. С. 30. , 491.

p. 166 SZML. JKK. kig. Fasc. 1. No. 1700. 167 BKML. Kh. lt. Ее 189. No.71. 168 BKML. Kh. lt. Prot. С. 16. 166.p. 169 BKML. Kh. lt. Prot. С. 24., 606-607. 1788-tól 1807-től 1812-től 1821-től 1822-től 1828-tól 1830-tól 1832-től 1834-től tanácsos tanácsos tanácsos tanácsos tanácsos tanácsos tanácsos tanácsos töltötte be tisztségét.

1 69