Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

A magisztrátus működését segítették a szakalkalmazottak. 1804-től alkalmaztak a Jászkun Kerületnél erdőinspektort (erdőfelügyelőt), akinek 1813-ban azért szüntették meg a hivatalát, mert az egy központi inspektor helyett minden kerülethez külön felügyelőt neveztek ki. Hatásköre az 1807:21. te. elfogadása után megnövekedett. A törvénycikk ugyanis felhatalmazta a vármegyéket arra, hogy az okszerű gazdálkodás elveit megsértőket megbüntesse, s az erdők további pusztítását megakadályozza. A törvényt a Jászkun Kerületben is érvényesítették. Az erdőfelügyelő szakértelmét is az elvégzett feladat bizonyítja. A helységeket személyesen látogatta, meghatározta, milyen fákat és hogyan ültessenek. Gondoskodott a magvak beszerzéséről és a faiskolák létesítéséről. A végzett munkáról évenként táblázatos jelentésben számolt be. A Jászkun Kerületben annyira fontosnak tartották a fásítást, hogy még az is az erdőfelügyelő kötelességei közé tartozott, hogy ellenőrizze, valóban elültették-e a halott hozzátartozói - a temetőben - a halottjuk után kötelezően elültetendő két fát.

148 Kerületi orvost (phisicus) 1769-ben alkalmaztak először. Az alkalmazott személy előzőleg Gömör vármegye orvosa volt. Az orvos, sőt orvosok alkalmazása ettől kezdve folyamatossá vált. Ők adtak utasításokat a helységekben működő borbélyoknak, később orvosoknak az egyes betegségek mikénti gyógyítására. Különösen a járványos betegségeknél volt ennek nagy jelentősége. 1769-ben Félegyházán sok gyermek megbetegedett és meg is halt. A kerületi orvos a helyszínen végzett vizsgálat után utasításokat adott a helybeli borbélynak a gyógyítás módjára, s úgy sikerült 211 beteget meggyógyítani.

149 Arról is vannak adataink, hogy a kerületi orvos eltiltotta a borbélyokat a gyógyítástól, amíg az előírt vizsgát le nem tették. Ellenőrizte a bábákat, és ő gondoskodott a szükséges eszközök és szakkönyvek beszerzéséről is.

150 Kerületi mérnököt. 1779-ben választottak először Bedekovich Lőrinc személyében, akinek a nevéhez fűződik számos, ma is létező térkép elkészítése.

151 A Jászkun Kerülettel szomszédos Heves- és Külső Szolnok vármegyében, Litzner Jánost 1778-ban, Pest-Pilis-Solt vármegyében, Ballá Antalt 1777-ben választották meg mérnöknek. Ők ketten és Bedekovich is koruknak kiváló térképszakértői és vízszabályozó mérnökei voltak.

152 kerületi mérnöki állás megszervezése betagolódott abba az országos folyamatba, melynek során a vármegyékben is sorra megszervezték a mérnöki állásokat. Bedekovich részletes tervet és javaslatot készített a Jászság legégetőbb vízügyi kérdéseinek rendezésére, s a munkák egy részét el is végeztette. 1779-től mérnöki szakvélemény alapozta meg azokat a döntéseket, amelyeket a közgyűlés 148 SZML. JKK. kig. Fasc. 4. No. 91. /1814. 149 BKML. Kf. It. Arc. 20 Caps. 1 Fasc. 1 No. 1. /1769. 150 BKML. Kf. It. Arc. 9 Caps. 3 No. 3 /1813. isi Első nagy munkáját : „ Jászság nagyobb részének felmérése a közte elterülő Kürt pusztával" még 1779-ben készítette. - Nemes, 1981. - Bedekovich utóda 1820.január 1-től fia, ifj. Bedekovich Lőrinc lett. 152 Nemes, 1981. 153 Hajdú, 1983. 65