Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

városi árvaügyi szabályrendeletek, s az árvaügyek intézése teljesen közigazgatási útra terelődött. A községek árvaügyi iratait a központi árvaszék vette át. A községeknél csupán nyilvántartási és pénztári feladatok maradtak, de az árvakönyvek vezetését még 1874. szeptemberében sem kezdték meg. 1874-ben megalkották az új csendbiztosi szabályrendeletet. Hatáskörük és feladataik a korábbi gyakorlathoz igazodtak, csak a szolgálati viszony területén történtek változások. A csendbiztosok a járási kapitányok alárendeltjei voltak. A Nagykun Kerületben viszont - tekintettel arra, hogy itt Madaras kivételével minden település rt. város lett - a karcagi polgármester kapta meg a felügyeleti jogot. A nagykunsági csendbiztosok Madaras nagyközséget érintő ügyekben a jász kapitánynak tehettek jelentést. Ez így volt ésszerű, hiszen a Nagykun Kerületben csupán egyetlen község maradt, amit a közigazgatási szolgabíró felügyelete alá utalhattak volna, ezért még az 1873. április 28-i közgyűlés úgy határozott, hogy Madarast a Jász Kerülethez csatolja.

613 Nemcsak a közigazgatás szervezeti keretei változtak.A Jászkun Kerület főkapitánya gróf Szapáry István 1873. május 15-től Pest-Pilis-Solt megye főispánja lett, s a főkapitányi kinevezést Kiss Miklós Kecskemét város országgyűlési követe nyerte el.

614 Beiktatása a törvényhatósági bizottság októberi közgyűlésén megtörtént. VI.2.3. A Jászkun Kerület megszüntetése 1873-1876 Kiss Miklós beiktatásával egy időben érték el a Jászkunságot a szállongó hírek, melyek szerint bizonyos, hogy a következő országgyűlés tárgyalja az akkor még ismeretlen tartalmú területrendezési törvényjavaslatot. A szállongó hírek egybehangzóan a felosztást erősítették meg, ezért elkerülhetetlenné vált a tanácskozás a „megdöbbentő" javaslatról. Abban egyetértettek, hogy a közigazgatás sem olyan jó, sem olyan olcsó nem lett amilyenben reménykedtek. A javításhoz kitörési pontot jelenthetett a helyes területi beosztás.

615 1873-ban tízféle szakfelosztás érvényesült Magyarországon

616 a törvénykezési, a katonai, a pénzügyi, az oktatási, az igazgatási stb. 611 BKML. Kf.KK. 91/1873.kig. - BKML. Kf. KK. 28/1873.kig. 612 BKML. Kf. KK. 2802/1874.kig. ön SZML. JKK. 1873: április 28. 114. sz. OH SZML. JKK. Alk. ir. 2401/1873. kig. - ML. Kf. К К. 8/1874.kig. - SZML. JKK. Alk. ir. 3461/1873.kig. 615 BKML. Kf. KK.. 8/1874.kig. - SZML. JKK. Alk.ir. 5650/1873.kig. 616 Az állami hivatalok működési területéhez igazodó felosztások: politikai, választási, törvénykezési, pénzügyi oktatási, postai, távirdai, közmunka, közös hadsereg- igazgatási és honvédségi. 226