Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

félegyházi, a halasi, a kunszentmilósi, a karcagi és a jászberényi adókerületekre.

549 Az adóhivatalok 1867 után magyar királyi adóhivatalokká alakultak, s feladatuk továbbra is az egyenes adók és illetékek kivetése és beszedése lett. Az adóhivatalok a Magyar Királyi Pénzügyigazgatóságnak voltak alárendelve, kivéve a helyhatósági adók kivetését és beszedését, ami az alkapitány felügyelete alá tartozott. A pénzügyi karhatalmi feladatokat a Magyar Királyi Pénzügyőrség az 1868-ban elké- szült új szolgálati utasítás szerint látta el. A szakigazgatási hálózat kiépítésének utolsó szakaszában szervezték meg a kerületenkénti állatorvosi állomásokat. Az erdők felügyeletére és a faiskolák szervezésére a községek kerületenként egy közös erdőfelügyelőt alkalmaztak.

550 Felmerült annak lehetősége is, hogy királyi mérnöki hivatalt telepítenek a Jászkunságba, de ezt a közgyűlés nem támogatta, továbbra is ragaszkodtak a maguk kerületi mérnökéhez.

551 A polgári közigazgatás megteremtésének szervezeti kérdéseiről az 1869. április 20-ra meghirdetett országgyűlés előkészületei, a követválasztások átmenetileg elvonták a figyelmet. A Jászkun Kerület központi bizottmánya az 1869. január 14-15-én tartott rendkívüli közgyűlésen alakult meg, elnöke az alkapitány lett. A négy községi választókerületben új választási székhelyeket jelöltek ki. Ezek: I. Az árokszállási választókerület, székhelye Jákóhalma II. Az úgynevezett vegyes kerület, székhelye a korábbi Jászladány helyett Túrkeve III. A madarasi választókerületben Madaras helyett Karcag IV. A Kiskunság községeinek választókerületében megmarad a korábbi központ, azaz Szabadszállás. V. Jászapáti választókerület. Önálló választókerületet alkotott Jászberény, Félegyháza és Kiskunhalas. Az 1869-es országgyűlési képviselőválasztások egyben a jászkunsági agrármozgalmak, a redemptusság elszegényedett rétege - a pusztakeresők - földes hatalomegosztási kísérleteinek betetőzését, a megosztott helyi társadalom szemben álló csoportjainak összecsapását is jelentették. Az egyes helységekben kialakult társadalmi ellentétek követválasztási mozgalmakba torkollottak s ellenzéki képviselőket juttattak az országgyűlésbe.

554 Félegyházán és Halason 549 BKML. Kf. KK. 538/1869.kig. 550 BKML. Kf. KK. 552/1869.kig. 551 BKML. Kf. Tan. ir. L 40 Cs 7 Sz 20. 552 BKML. Kf. Tan. ir. L 40 Cs 7 Sz 19/1869. , SZML. JKK. 1869 jan. 14-15. kgy. 553 Kiss J. 1868. 67-69. 554 Fülöpszállási vk.: Ivánka Imre ellenzéki, karcagi vk. Varró Sámuel ellenzéki jászladányi vk. Hajdú Ignác ellenzéki, jászárokszállási vk. Pethes József ellenzéki, Kiskunhalason: Szilády Áron balközép, Jászberényben Sipos Orbán ellenzéki, Jászapáti, Sipos Orbán ellenzéki 201