Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

solta, s végül a tisztviselők közvetett választásával sem értett egyet, csak a választók általi egyenes választást találta elfogadhatónak. A kerület szervezési kérdéseivel párhuzamosan vitattak egy másik fontos kérdéskört, nevezetesen a Jászkun Kerület közgyűlésének első alkalommal elkészített házszabály tervezetét. A közgyűlés tagjairól és szavazati jogáról az 1848:25. tc.lO.§. értelmében döntöttek. A közgyűlésnek tagjai lettek: a kerületi tisztviselők (a tiszteletbeliek is), a kerületi képviselők - községenként 4 -, továbbá minden községből a főbíró és a főjegyző. Mindezek személyenként egy szavazattal és tanácskozási joggal bírtak. Ismét bekövetkezett az a kényes helyzet, ami az 1840-es években már számos gondot okozott, hogy a helységek szavazatait ellensúlyozni lehetett a tiszteletbeli tisztviselők számának növelésével, és szükség esetén segítségükkel a központi akarat látszólag demokratikus formában érvényesült. Igen lényeges volt annak kimondása, hogy a közgyűlés ülései nyilvánosak. A nyilvánosság megteremtéséhez a Jászkunság című hetilap nagymértékben hozzájárult rendszeres és részletes közgyűlési tudósításaival. A házszabályban rögzítették továbbá a közgyűlés hatósági feladatait, a napirendjét és a tanácskozási rendjét, valamint a szavazás módját. A közgyűlés elnöke - az iránta megnyilvánuló bizalomból - jogot kapott arra, hogy a közgyűlés biztosítására, a saját felelősségére fegyveres erőt is kirendelhessen.

540 A házszabály és a szervezési szabályzat is csupán javaslat maradt és a törvényes rendezésig lekerült a napirendről. A polgári állam és a megyei igazgatás intézményrendszerének és szervezetének kialakítása, a középfokú és a községi közigazgatás hatásköri változásai, a Jászkunságban is több azonnal megoldandó feladatot teremtettek. Ezek közül talán legsürgősebb volt a közbiztonság megteremtése és új szervezeti kereteinek kiépítése. 1867-ben az addig működő es. kir. csendőrezredeket feloszlatták, s a közbiztonsági szolgálatot a törvényhatóságok polgári szervei, a pandúrok és csendbiztosok vették át. A közgyűlés 9 csendbiztosi és 68 hadnagyi állást létesített, és úgynevezett csendbiztosi járásokat alakított ki. A Kiskun Kerület négy, a Jász Kerület pedig két csendbiztosi járást alkotott. A csendbiztosok kerületi alkalmazottak voltak, ezért a saját csendbiztosi járásukon kívül is intézkedhettek, ha arra szükség volt

541

, de csak a törvényhatóság határán belül. A közgyűlés által elfogadott szolgálati utasítás aprólékos részletességgel megszabta a feladatokat, melyek nem csak karhatalmiak és rendészetiek, hanem nyomozásra is kiterjesztettek voltak.

542 540 BKML. Kf. KK. 432/1868.kig. 541 Szolgálati utasítás a jászkun kerületi csendbiztosok számára BKML. Kf. KK.306/1868. kig. 542 A szolgálati utasítás még arra is kiterjedt, hogy milyen lovat tartsanak, hogyan biztosítsanak fegyelmet és tekintélyt. 198