Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

A vizsgálatokat lefolytatták, néhány személyi változás történt, de lényeges szervezeti változásra nem került sor. Kiderült ugyanis, hogy az elmúlt időszak tiszti vizsgálatainak problémafelvetései mégsem múltak el nyomtalanul. A Jászkun Kerület igazgatásában és önkormányzati életének alakításában minden lehetőséget megragadva törekedtek a hagyományokat életben tartani, az egyes községek önkormányzatát megóvni. Ennek érdekében a tisztségviselőkkel szemben támasztott emberi és szakmai követelmények mércéje egyre emelkedett. A Kiskun Kerület kapitánya, Aczél Lajos még a volt főkapitánynál, Jankovich Györgynél elérte, hogy a provizórium behozatala miatti lemondások során megüresedett állásokat ne kinevezéssel, hanem a helyenként összehívott „közgyűlésekben" választással tölthesse be.

512 Sőt, 1864-ben Fülöpszálláson és Szabadszálláson az egész tanácstestületet az összes birtokos lakos szavazatával választották. A Kiskun Kerületben a jászberényi ,,alapvonalak"-tól függetlenül, sőt, azt megelőzve maga a kapitány készített egy részletes utasítást, személyre szólóan megszabva minden hivatalnok kötelességét. A már 1861-ben javasolt községenkénti három jogtudó tanácsnok beállítása a tehetősebb helységekben szintén megtörtént. A közvagyonkezelés ellenőrzésére minden községben megalakult a községi választmány, azzal a hatáskörrel, hogy a község számadásait - a tanácscsal együtt - havonként vizsgálja át. Az éves számadások felülvizsgálatát pedig helyi szinten a közbirtokossági gyűlések hatáskörébe utalták. A közjogi és a politikai kérdések középpontjában az országgyűlési tárgyalások, a küszöbön álló kiegyezés állt. A kerületekben mindezekre nagy várakozással tekintettek. A tárgyalások eredményeként 1867. február 17-én az uralkodó kinevezte gróf Andrássy Gyulát Magyarország miniszterelnökévé, majd február 20-án megalakult a magyar kormány. A Jászkun Kerülettel február 23-i rendeletében közölte a magyar kir. minisztérium, hogy az ország politikai irányítását átvette, a közigazgatás átvételének határnapjául március 10-ét tűzték ki. A vármegyék, a kerületek, a városok és a községek hatóságai és hivatalnokai a további intézkedésekig helyükön maradtak. A Jászkun Kerületben külön felhívták a figyelmet, hogy az átmenetileg még tovább működő hatóságokat, illetve hivatalnokaikat kötelességük teljesítésében gátolni, tőlük az engedelmességet megtagadni nem szabad. 512 SZML. JKK. Alkapitányi ir. 713/1865. 186