Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)
a magyar országgyűlés összehívásával lehetséges. 1865. január 10-én a kancellár kérte az uralkodótól az igazgatási és a bírósági szervezet átalakítási munkálatainak leállítását, melyhez Ferenc József hozzájárult. A provizórium megszüntetése ezzel nyilvánvalóvá vált. A hangsúly az országgyűlés előkészítésére és a provizórium megszüntetési módozatainak kidolgozására irányult. A kerületek által kiküldött bizottság ezért úgy vélte - s a január 8-i kisgyűlés is támogatta elképzelésüket -, hogy az átmeneti korszakra a meglévő községi szerkezetet kell a már említett nézetekkel összhangba hozni. Különösen ügyeltek arra, hogy a közalapok kezelése szigorú rendben és ellenőrizhetően folyjon. Elsőként a központi székvárosban, Jászberényben kívánták bevezetni a módosításokat. Ezek terve elkészült, s Jászberényben már be is vezették az új alapvonalakat. A bizottság úgy vélte, hogy az „alapvonalak Jászberény városa hatósági rendezéséhez" mind a százados gyakorlattal, mind az 1861. évi február 8-i közgyűlés 46. sz. határozatával 504 összhangban van. Javasolták, hogy a jászberényi tapasztalatokat figyelembe véve készítsék el a többi kerületbeli községek is szervezeti rendjüket. A jászberényi „hatósági alapvonalakat" minden helység megkapta. Az intézkedést több községben félreértették, és úgy gondolták, hogy az általános községi tisztújítást és szervezeti átalakulást céloz, megelőzve ezzel az országgyűléstől várt rendezést. Hegedűs alkapitány ezért a kerületi kapitányokhoz küldött levélben visszautasította és rosszakaratúnak nevezte ezeket a híreszteléseket A jászberényi rendezési minta a város hatóságát három pillérre helyezte. Ezek: a községi választmány, a községi tanács és a községi számvevő bizottmány. A javaslat szerint a községi választmány hatásköre a közgyűlés hatáskörét hivatott pótolni. A választmány határozatainak végrehajtó közege a tanács, élén a főbíróval. A tanács a közigazgatás és törvénykezés körében több osztályban illetve szakban működik. Első osztálya a törvénykezési tanács, második a közigazgatási tanács, harmadik a számvevő bizottmány. A közigazgatási tanács további szakokra tagolódott volna, úgymint: közvagyonkezelési szak, telekkönyvi szak, közgyámsági szak, adószak, biztonsági szak és a köziroda. A jászberényi szabályrendelet csupán mintául szolgált, s minden helységnek saját viszonyaihoz kellett azt alkalmazni. Hiszen különösen a kisebb településeken nem lehetett a tanácsot közigazgatási és törvénykezési osztályra bontani. Sem a személyi állomány, sem a község anyagi teherbíró képessége nem bírt volna el a jászberényihez hasonló létszámú és képzettségű tisztviselői kart. Elsődleges szempontként minden községnek arra kellett törekedni, hogy az igazgatási és a törvénykezési területek hatáskörei elkülönüljenek, még akkor is, ha a feladatköröket ugyanazon egyének töltik be. Jászberényben főkapitányi utasításra már 1862. január 22-én - ide kinevezett száz taggal - megalakult az új szervezeti 504 A Jászkun Kerületnek a puszták visszacsatolását sürgető határozata. 505 BKML. Kf. It. Kiskun Kapitányság ir. 1. 40/1865. 183