Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

A főkapitány által kijelölt tanácskozási tárgyakról az alkapitány tartott részletes helyzetelemzést. Ebből kitűnik, hogy bár a Jászkun Kerület törvényhatósága nagyban hasonlít a vármegyékhez, a belső összefüggéseket és a helyi viszonyokat vizsgálva lényeges különbségek voltak még ebben a központi rendeletekkel egységesen irányított és szabályozott időszakban is. A Jászkun Kerületben minden személyes és birtokviszony egy forrásból, a redemptióból eredt. Itt a törvény előtti egyenlőség, birtok- és a hivatalképesség több mint száz év óta érvényesült, a községek első társadalmi szövetsége, alakulata a redemptus birtokosság közössége volt. A közbirtokosság a redemptiótól kezdve létezett, de viszonylagos szervezeti formát - élen a főbíróval - az önkényuralmi időszakban öltött. Birtokossági gyűléseket is szinte a kezdetektől tartottak, de a gyűlések pontos hatásköre még 1863-ban is tisztázásra várt. Ekkor, a februári közgyűlésen került napirendre, hogy ha a gazdasági gyűlés határozata a közös birtok állagának lényeges változtatását tárgyalja, az csak felsőbb hatósági megerősítéssel hajtható végre, mert, ,,jól rendezett társadalomban nem tűrhető: hogy legtöbbnyire az érdekeltek kevesebbségéből álló határozóknak abszolút hatalom tulajdoníttassák: s kell, hogy a rendesen jelen nem lévő többség érdekeit az erre hivatott törvényes hatóság ellenőrizze." A községek helyhatóságával kapcsolatban az alkapitány hangsúlyozta a kerületek demokratikus hagyományait. Elemezte a központosított állam községi szerkezete és a helyhatóság közti különbségeket. Szerinte központosított államban a község nem valódi helyhatóság. Igaz, hogy az ilyen község jól szerkesztett mechanizmus, de külső erő mozgatja, míg a helyhatóság élő szervezet, amelyet belső ereje ösztönöz tevékenységre. A központi állam községe a hatóságok rendeleteit, ítéleteit panasz nélkül köteles végrehajtani. A helyhatóság - melynek hagyománya a Hármas Kerületben is él belügyeit maga szabályozza, abban övé az első szó, s a hatósági fokozat első lépcsőjén önállóan ítél. A Jászkun kerületi hagyományos szervezeti rend szerint ami a megye az országban, az a község a kerületben. Az ország más vidékein a törvényhatóság lényege a megyében van összpontosítva, a Jászkun kerületben viszont a községekben megosztva létezik. A megye szétoszlik községekké, a Hármas Kerületben a községek egyesülnek kerületekké. Itt az első hatóság mindenben a község, a kerület csak ellenőrzési és fellebbviteli fórum. Mindezeket figyelembe véve kiemelt fontosságot tulajdonított a köztanácskozmány a községek szervezési kérdéseinek. Nem jelentette ez azt, hogy változatlanul vissza kívántak térni az 1848 előtti helyhatósági rendszerhez, melyben az említettek mellett a családias irányítás érvényesült. A megváltozott viszonyok, a szerteágazóbb feladatrendszer megkövetelte a szaktudást a közigazgatás irányításában is. Az új követelmény500 BKML. Kf. lt. Lad. 35. Fase. 1. Cs. 3. Sz. 4071863. 181