Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

tárgyalni. A Jászkun Kerület főkapitányát 1848. májusáig, a kerületek megkérdezése nélkül, a nádor nevezte ki. Ajánlást a korábbi időszakokban csupán az alkapitány személyére tehettek. Éppen ezért kiemelt jelentőségű volt Kossuth kezdeményezése, melyre a kerületek közgyűléséből ugyancsak rendhagyó választ adtak. A Honvédelmi Bizottmány elnökének címzett április 26-án kelt levélben részletesen taglalták azokat a nehézségeket, melyeket a századok óta egy törvényhatóságot képező, de földrajzi fekvését tekintve egymástól távoli részekből álló Hármas Kerület igazgatása jelentett. A nagy távolságok miatti utazások békeidőben is igen költségesek, fáradságosak voltak. A földrajzi széttagoltság mellett a kerületek szétválását politikai szempontból is időszerűnek érezték. ,,De lejártnak is hisszük azon időt, melyben a kormány ellen a törvényhatóságok erősségében kellett ellenőrséget keresni, most a kormány ellenőrzésére a nemzeti gyűlés van hivatva. A törvényhatóságok úgy felelnek meg legjobban rendeltetésüknek, ha a kormány rendeleteit minél gyorsabban hajtják végre; és ez a kerületek szétszórt helyzete miatt szinte lehetetlen."

389 A közgyűlés tagjai úgy vélték, hogy az új alkotmány kidolgozása után a törvényhatóságok, így a hármaskerület is más politikai felosztást nyernek. Végezetül azt javasolták, hogy mivel jelenleg a kerületek közigazgatási ügyeit az alkapitányi hivatal közmegelégedésre irányítja, addig, amíg a kerületek törvényes szétválása bekövetkezhet, az irányítás maradjon az alkapitányi hivatal hatósága alatt. A régi összetételben hivatalában maradt tisztikar és közgyűlés az április 26-án kihirdetett és Kossuth Lajoshoz elküldött levelében üdvözölte a függetlenség kikiáltását. Az önkormányzati élet a magyar kormány fennhatósága alatt a meglévő szervezeti keretek között folytatódott. Szemere Bertalan belügyminiszter a főkapitányi teendőket ideiglenesen ellátó Illésy János kormánybiztos helyére Patay Józsefet nevezte ki főkapitánnyá. Patay június 14-én foglalta el a főkapitányi széket, Illésy ettől kezdve csupán a kormánybiztosi feladatokat látta el. Július folyamán az osztrák seregek ismét elérték a Jászkunságot. A kerületek közgyűlési jegyzőkönyve tükrözi a hadiállapot változásait. Július 10-én még a kerületek székvárosában, Jászberényben ülésezett a közgyűlés, de 11-én már a Jászberényt elérő császáriak elől Kunszentmiklósra menekült. Július 14-én Halason, 24-én Karcagon, 26-án Kunszentmártonban tanácskoztak. Az utolsó közgyűlést is ott tartották július 28-án, ekkor úgy határoztak, hogy legközelebb Halason gyűlnek össze, de a csá- szári csapatok bevonulása ezt már megakadályozta. Haynau seregei július 28-án elérték Halas határát, ahonnan még a helyi elöljárók is elmenekültek. 389 SZML. ЖК. Bizottmányiiratok, 57/1849. 390 Herendi, 1901., 86. 148