Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

csoportba beletartoztak, a vakterok kizárólag éjjel, a polgárok és tornyosok váltva: éjjel és nappal vigyáztak. A rendfenntartás vezetője a politikai inspektorok kinevezéséig a főbíró, illetve az annak alárendelt hadnagy volt. Azokban a helységekben, ahol 2 hadnagyot alkalmaztak, csak az egyik tartózkodott a belterületen. A vakterok és hadnagyok egyenruhában jártak. A Kiskunságban ez köpenyből, kék ujjasból, kismellényből és kék nadrágból állt.

293 A hadnagyok a tilosban találtakat a bírónak jelentették. A belterületen tevékenykedő hadnagy feladatainak nagy részét a hivatalos ügyekben eljáró tanácsosok segítése, fegyveres kísérete adta. Közreműködtek az adók és különféle illetékek beszedésében, a házhelyek kimérésében, s a főbírótól kapott esetenkénti rendfenntartáshoz kapcsolódó feladatok végrehajtásában, illetve végrehajtatásában. A tizedesek nappal a hadnagyokhoz hasonló feladatokat láttak el. Intézkedtek az előfogatok kiállításáról, segítettek a közmunkák felügyeletében, és az összeírásokban. A tizedeseket miden esetben a mesterek és a birtokosok közül választották, ezért az 1760-as évekig sok helyen fizetésük sem volt. Életében minden birtokos és céhbeli egyszer köteles volt a tizedesi szolgálatot elvállalni.

294 Félegyházán az is előfordult, hogy a tizedbeosztástól függetlenül a molnárok számára külön tizedest állítottak Molnár Márton, a város molnárja személyében.

295 A molnárok azért kérték a külön tizedes beállítását, hogy igazságosabb legyen a közmunkájuk felosztása, mivel előfordult, hogy az egyik molnár 50 napot is teljesített évenként, a másik pedig egyet sem. Nagyobb fontosságot kapott a rendfenntartás közbiztonságot óvó jellege éjszaka. Szinte minden helységben nagyszámú vigyázó járta az utcákat, hogy a gyakori lopásokat, házfeltöréseket, tiltott dorbézolásokat és az idegenek beszivárgását megakadályozzák. Az éjszakai vigyázók száma mindig a közbiztonság alakulása szerint változott. Télen általában többen vigyáztak, míg nyáron kevesebben, s a rövidebb éjszakák miatt az őrség ideje is rövidebb volt. Azokban a helységekben, ahol torony volt, éjjel a tornyosok az órákat megkiáltották, a Nagykunságban sípolással jelezték az idő múlását.

296 A toronyban gyertya vagy lámpa égett, s az őrjárat felszólítására a tornyosnak - annak bizonyítására, hogy nem alszik - válaszolnia kellett. A napóleoni háborúk idején megszaporodott lopások, rablások megfékezése - különösen a Kiskunságban - később is nehéz volt. A Jászkun Kerület közgyűléséhez küldött félévenkénti jelentések igen jól tükrözik a kerületek közbiztonsági helyzetét. 1817/18 telén pl. Halason éjszakánként 60-an, Félegyházán 36-an, Majsán 20-an, Dorozsmán 32-en vigyáztak. Ennek meg is volt a haszna, írták, mert kevesebb rablás történt mint a korábbi teleken."

97 293 BKML. Kh. lt. К 75. No.34./1797. 294 BKML. Kf. lt. Lad.18 Caps.l. Fasc.14. No.35./1840. 295 BKML. Kf. lt. Lad. 20. Caps.2. Fasc. 9. No.4. /1794. 296 SZML. JKK. kig. Fasc. 1. No.525. /1810. 297 SZML. JKK. kig. Fasc. 5. No. 1422/1818. 105