Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

kezdete idején azonban a névben szereplő család valószínűleg domináns famíliája volt az utcának. 3. A harmadik csoportba sorolható utcanevekről feltételezhető leginkább, hogy élő vagy nemrégiben létezett nemzetségi település-együttest rejtenek. Ide tartozik a fentebbi felsorolás legtöbb utcaneve a Nyírok utcájától a Dobondiak utcájáig. Amikor a falu népe ezeket a családi nevű utcákat emlegeti, mintha csak azt magyarázná: ott, azon a területen, ahol több Nyírő vagy Dobondi nevű család is lakik egymás közelében, akik vérségi rokonságban állnak vagy álltak egymással. Néprajzi terepkutatással és néhány számbajöhető írott forrás elemzésével valóban kimutathatók nemzetségi településrészek, azonos családnevű, egymással rokoni kapcsolatban lévő szomszédsági csoportok a legtöbb olyan helyen, ahol a mindennapi szóhasználat családi nevű utcákat emleget. 1967-ben például a Haricskák utcája nevű Fiság menti zeg-zugban négy Haricska családfő lakott: az 1916-os születésű Haricska János, az 1912-es születésű Haricska László, az 1910-es születésű haricska József, valamint az utóbbi 1937-es születésű fia: Haricska Lajos. Az 1910-es években született három Haricskáról feltételezhető, hogy vérségi kapcsolatban álltak egymással. A Dobondiak utcája nevű viszonylag kis területen 1967-ben hat családfő lakott a házanépével. Mind a hatot Dobondinak hívták. Rokoni kapcsolatban álltak egymással. A XIX-XX. század fordulóján születettek valószínűleg testvérek, a fiatalabbak unokatestvérek voltak. A hat Dobondi neve születési évszámmal: Dobondi Imre (1904), ifj. Dobondi Imre (1941), Dobondi Gábor (1898), Dobondi Balázs (1939), Dobondi Lajos (1928). (Utóbbi háztartásában élt idős özvegy apja, az 1900-ban született Dobondi Lajos.) A Domokosok utcájában, 1967-ben a következő Domokos nevű családfők laktak: Domokos András (1896), Domokos Vendel (1912), Domokos Imre (1942). A közelükben lakott egy asszony, akinek első férjét Domokos Gábornak hívták (19081938). A Nyírok utcájában, illetve a Fiság patak két oldalán egy hosszú íves területen a következő Nyírő nevű családfők laktak 1967-ben: Nyírő Judit (1900), (A forrásokban sokszor emlegetett Nyírő Joachim leánya), Nyírő Mátyás (1924), Nyírő Béla (1948), Nyírő József (1950), Nyírő Antal (1921), Nyírő Zoltán (1950), Nyírő Tibor (1949), Nyírő András (1926), Nyírő Bálint (1902), Nyírő Ferenc (1919), Nyírő Lajos (1921); Valamivel északabbra, a többi Nyírőtől elkülönülve, de ugyancsak a Fiság közelében lakott Nyírő Péter (1894), Nyírő Márton (1913), Nyírő Béniam (1947), Nyírő Antal (1912), Nyírő János (1941), (Néhai Nyírő Mihály fia). A Körösményfalvi Túlitok utcájában, 1967-ben három Túlit lakott: Túlit Antal (1907), Túlit Imre (1910), Túlit Márton (1919). Az 1910-ben készített szentgyörgyi és az 1911-ben létrehozott bánkfalvi telekkönyvben a lakótelkekkel, kertekkel és a nyilvános közterületekkel együtt számot kaptak a kapukon kívüli, a kapukat a jelentősebb utcákkal összekötő kis közlekedő terek is. Ezeket a magántulajdonban lévő néhány öles utacskákat a szentgyörgyi telekkönyvben általában kijáró, a bánkfalvi telekkönyvben inkább telekre járó kifejezéssel illette telekkönyvet készítő mérnök. Előfordult, hogy a kijáró vagy a telekre járó több gazda közös tulajdonának számított. A kijárok, főleg a közös kijárok léte 63