Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

határ kaputol alá egészen az úgy nevezett Aranyos domb felé kimenő útig minden birtokos a földgye végéhez vetés kertet tegyen ",

135 A fenti szövegben is emlegetett „út mellé költözés" hosszú évtizedekig elnyúlt folyamata fontos változásokat hozott a nemzetségi településrend, a nemzetségi utcák világában is. A Fiság mellett szorongó nemzetségek az út menti földek településhellyé válásával szétszóródhattak, az új nemzedékek új nemzetségi telepek alapjait vethették meg. Az út mellett a XIX. században megismétlődhettek azok a családi osztódással előrehaladó nemzetségi településfejlődési folyamatok, amelyek a Fiság vize mellett a korábbi évszázadokban lezajlottak. A vízparti nemzetségi zsákutcák valószínűleg kinyíltak az út irányába. Keskeny közökké formálódtak a patak és az út között. Talán ezért is van kevesebb zsákutca a csíkszentgyörgyi főutca „tüsökszerű" mellékutcái között, mint a nagykászoni főútvonalak tájékán. Nemzetségi, családi együtttelepülés és a szóvirág tízesek a történeti források tükrében Csíkszentgyörgy népének napi szóhasználatában az utca szó nemcsak a köznyelvi jelentésének megfelelő jelentésében élt, hanem néminemű helyi színt is hordozott. Nemcsak egy közlekedő utat jelentett, oldalán portákkal, házakkal, hanem esetenként több egymást keresztező utat is értettek alatta. Előfordult, hogy különféle elágazásaival együtt jelentette valamely belterületi utat az utca szó. Legjobb példaként említhető a háromtizesi nevezetes Laczok utcája, amely a Laczok hídjától indul, háromfelé ágazik és minden ágát Laczok utcája gyanánt emlegetik a szentgyörgyiek. Kanyargós több ágú utcák hálózzák be Bánkfalvát is. Különösen sokat térül-fordul és ágakat bocsát ki a Simószege útja. A csíkszentgyörgyi szóhasználatban a szóvirág tízesek és a hasonló nevű „utcák" helyenként fedik egymást. Szinonimákként is használhatók. Pl. a fentebb már szerepelt Laczok tize fogalma nagyjából azonos a Laczok utcája néven emlegetett utcacsoporttal. A szóvirág tízesek, a családi nevű utcák és a nemzetségi településrend összefüggéseinek tanulmányozására kevés történeti forrás áll a kutató rendelkezésére. Első helyen forrásként kínálkozik egy 1873. évi elnagyolt, vázlatos, szakadt és hiányos belterületi térkép gyenge fénymásolata Szentgyörgyről és Bánkfalváról.

136 Szakadásai miatt a térképvázlat összefüggő teljes belterületi térkép szerkesztésére alkalmatlan, de bizonyos részletek, például nemzetségi településrend szerint települt falurészek ábrázolására elvileg felhasználható. A felhasználást nehezíti, hogy a térképvázlaton a fekete téglalapokkal jelzett épületek mellet nincs házszám. Ráadásul a belterületi parcellákon olvasható telekkönyvi számhoz nincs birtokkönyv. A felelhető csíkszentgyörgyi és bánkfalvi telekkönyv közel negyven évvel később, 1910 táján készült, és telekkönyvi számai teljesen mások, mint a 40 évvel korábbi térképé. Az 1910-1911. évi telekkönyvekhez viszont nem találhatók belterületi térképlapok. 137 ТА. К. 1.33. CSISZEGYÖKI. Térk. Az 1873. évi belterületi térkép fénymásolata. CSISZEGYÖKI. Földk. Csíkszentgyörgy, Bánkfalva, - Kataszteri térképlapok. 60