Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

Simószege tizes ~ Simószege Bánkfalva középső tizese. Határbeli szántóföldekkel, rétekkel nem érintkezik. Minden oldalról lakott terület veszi körül. Négyzet alakú. Északról és nyugatról Ittkétfalva tizes, keletről Martonos tizes, délről Altizes határolja. A Simószege tizesnévben a Simon személynév kedvelt és gyakori Simó alakja húzódik meg. A szeg névelem az Alszeg, Felszeg, Középszeg, Szeretszeg, Csatószeg helynevek tanúsága szerint kedvelt helynévrésznek számított Alcsíkban is. A Simószege írott névalak követi a helyi kiejtést, névhasználatot. Ezzel szemben a ritkábban hallható Simonszege alak kissé tudóskodónak, magyarázó jellegűnek tűnik. A Simószege helynevet többféleképpen írták a XVIII-XX. századi iratokban. Tanulmányomban következetesen egybeírom. A Simószege helynév önmagában és a különírt tizes szóval együtt, Simószege tizes alakban is használatos. Simószege nem található a fentebb már többször emlegetett XVI. századi öszszeírásokban. Valószínűleg azért, mert Altizessel és Martonossal együtt a Bánkfalva helynév ernyője boralt rá. 1700-ban tűnt föl, amikor Martonossal és Altizessel együtt közös tizestörvényt alkotott. 1700 után sokszor szerepelt az írott forrásokban, így többek között 1745-ben, 1760-ban, 1765-ben, 1767-ben, 1786-ban, 1813-ban, 1817-ben, 1823-ban, 1834-ben, 1835-ben, 1837-ben és 1842-ben.

105 A XXI. század elején, kutatásaim idején Simószege hajdani saját irataiból csak két jegyzőkönyv kötet került elő, amelyek 1879-től 1934-ig adnak képet a tizes életéről. Martonos tizes ~ Martonos ~ Martonos és Patakfalva Bánkfalva legkeletibb tizese. Szinte teljes egészében kilóg a tízesek sorából. Magasabb fekvésű, mint a falu többi része. Nyugatról Simószege tizes határolja. Délen érintkezik Altizes északkeleti csücskével. Neve Martonos alakban és Martonos tizes alakban egyaránt használatos. Korábban a XIX. században Martonos vagy Patakfalva formában is emlegették. Sokkal kifejezőbb a tizes saját jegyzőkönyvében többször leírt Martonos és Patakfalva megnevezés. Jól érzékelteti, hogy a tizes valaha, ismeretlen időpontban két település: Martonos és Patakfalva egyesülésével, összeolvadásával jött létre. A helyi szóhasználat a XXI. század elején is számontartotta Martonos tizes területén belül a tulajdonképpeni Martonost és Patakfalvát, mint jól körülhatárolható falurészeket. A fentebb már hivatkozott XVI. századi összeírásokban sem a Martonos, sem a Patakfalva helynév nem fordult elő. Valószínűleg a Bánkfalva falunév takarja őket. 1637-ben a „Barrabás Mihály Patakfalvi alfias] Z. Giörgy" megfogalmazásban lelhetünk rá először Patakfalva nevére.

106 CSSZM. LGY. 635. sz., 727. sz., 730. sz., 738. sz., - CSSZM. RKGY. Első rész: 38 v., Második rész: 268 v., 233., - A 3. 2., 3., 4., 9., 11., 13. HAJDÚ Mihály - MAKAY Emese - SLÍZ Mariann 2006. 23. 52