Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

Ezzel függ össze, hogy a vicetizesbírák választásakor fentről lefelé haladva, tehát a Laczok tizéből, Gálok tizéből és Czikók tizéből egyaránt választottak bírákat. Ha egy szentgyörgyi lakos kimondta a Laczok tize kifejezést, azonnal maga elé tudta képzelni azokat a házakat, amelyek Háromtizes területén a Laczok tize nevű házcsoportot alkották. Ugyanez mondható el a másik két családnévvel jelzett csoportról. A Laczok tize, Gálok tize, Czikók tize elnevezések tehát helymeghatározásra használt kifejezésnek számítottak a XIX-XX. században. Körülbelül ugyanúgy, mint a később tárgyalandó szóvirág tízesek nevei. Igazi, tényleges, vagyis vagyont birtokló, erdőket, legelőket közösen használó, hatóságok által is elismert, önmagát igazgató valóságos tizes nem állt mögöttük. Különös módon, az egyházi összeírások, például a XIX-XX. századi kepejegyzékek legtöbbször kerülték a Háromtizes nevének használatát. Helyette inkább felsorolták a három alkotóelem nevét, mintha azok lennének a csíkszentgyörgyi „megye" tényleges alegységei. E felsorolások fontos jellegzetessége, hogy hiányzik belőlük a Czikók tize kifejezés. Helyette rendszerint a Zata tize szerepel. A kepelisták és más egyházi összeírások különösen fogékonyak az ún. szóvirág tízesekre. Készítőik valamiféle rejtélyes ok miatt szívesebben használták a bizonytalan értelmű szóvirág helymegjelöléseket, mint a tényleges falurészneveket.

80 Az 1829. évi lélekösszeírás például ezért ér jóval kevesebbet, mint amennyit érhetne, mert a „megye" családfőinek tízesek szerinti tagolása következetlen, elnagyolt, hiányos és részben szóvirág tízesekre alapozott méla kísérlet maradt.

81 1567-ben a székelyek egyik összeírásában, amikor Szentgyörgy helység részeként számbavették Körösményfalva, Ittkétfalva, Kotormány, Jenőfalva, Monyasd és Bánkfalva portáit, sem a Háromtizest, sem annak részeit nem emlegették. Igaz, a szomszédos Szentlélek és Mindszent széttagolt tízesei sem kerültek szóba. A Háromtizes területén lakók bizonyára Jenőfalva portaszámát növelték. Ugyanez mondható el az 1576. évi összeírásról is. Tulajdonképpen Háromtizest a saját tizesiratai emlegették először a XVIII. század végén. Háromtizes első fennmaradt konstitúcióját 1795-ben fogalmazták meg a tizes vezetői. A fellehető tizesiratok tanúsága szerint az 1795-ös tizestörvénnyel vette kezdetét Háromtizes írásbelisége. A XVIII. század végéről és a XIX. század első négy évtizedéből kevés háromtizesi tizeshatározat szövege maradt fönt. 1840 tájától azonban sűrűsödtek és rendszeressé váltak a jegyzőkönyvi bejegyzések. Összességében elmondhatjuk, hogy a tízesek közül Háromtizes írásbelisége tekinthető a leggazdagabbnak, legváltozatosabbnak, legteljesebbnek. A XXI. század elejéről visszatekintve több mint kétszáz év tizesbeli eseményeiről, történéseiről alkothatunk képet az 1795-től 2004-ig folyamatosan létező fentmaradt tizesiratok és tizesjegyzőkönyvek alapján. 0 CSISZEGYÖPI. Kepe. 1 CSISZEGYÖPI. Mb. számad. 170 - 194. 46