Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

Bánkfalvára költöztette. Endes Miklós úgy tudta, hogy Monyasd népe a szentgyörgyi Háromtizes lakosságát szaporította.

70 Vámszer Géza a csíkmindszenti Ambrusok tízeséről megjegyezte, hogy névadó családja az Ambrus állítólag Monyasdról költözött oda. Ugyancsak Vámszer Géza közvetítette egy tanító vélekedését arról, hogy Menaságújfalut monyasdiak alapították az egyik tatár betörés után.

71 Az irodalom tehát fölöttébb változatos sorsot sorakoztatott föl az 1696-ban 4 családot magába foglaló Monyasdnak. Agrártörténeti, határtörténeti, népesedéstörténeti párhuzamok alapján feltételezhető, hogy a monyasdiak többsége a szentgyörgyi Háromtizesbe költözött. Alföldi példákból tudjuk, hogy a mezővárosok és a háborúkat túlélt falvak legtöbbször azon a címen szerezték meg elpusztult falvak határát, hogy a pusztává lett falvak népe városukba, falujukba költözött. A monyasdi földeket a XIX-XX. században jobbára háromtizesiek használták. Ettől fontosabb, hogy a Monyasd bükké nevű terület Háromtizes közbirtokának számított. Ez volt az egyetlen olyan csíkszentgyörgyi tizesbirtok az újkorban, amely a falu északnyugati oldalán, a többi tizeserdőtől, tizeslegelőtől távol feküdt és ezt Háromtizes birtokolta. Mindebből valószínűsíthető, hogy Monyasd bükké, a hajdani Monyasd település közerdeje, a Háromtizesbe költözött monyasdiak jogközvetítő szerepe révén, átszállt a Háromtizesre, a monyasdiakat befogadó közösségre. Összeépült, összefüggő szentgyörgyi és bánkfalvi tízesek Visszakanyarodva Csíkszentgyörgy és Bánkfalva tízeseinek kérdéséhez, megállapíthatjuk, hogy a némi bizonytalanságot hordozó hajdani Monyasd és a távoli Kotormány kivételével az egy „megyét" képező két falu tényleges történelmi tízesei a XIX-XX. században összefüggő hosszú településtömböt alkottak a Fiság patak völgyében, régiesen szólva: a Fiság lokjábanJ

2 A tízesek sorrendje fentről lefelé haladva a következőképpen alakult: Szentgyörgy területén: Háromtizes, Jenőfalva tizes, Körösményfalva tizes, Bánkfalva területén: Ittkétfalva tizes, Simószege tizes, Martonos tizes, Altizes. A szentgyörgyi tízesek a több kilométeres településtömb egymást követő hosszú keskeny szakaszait jelentik. Csak Körösményfalvának van egy lényeges oldalirányú kitüremkedése a Szentegyházpataka völgyében. Ellenben Bánkfalva lakóterülete tömzsibb, szélesebb, mint Szentgyörgyé. Ezért középső tízesei egymás mellé rendeződtek. Fenn Ittkétfalva, alul pedig Altizes körülbelül ugyanúgy helyezkedik el, mint a szentgyörgyi tízesek. Köztük azonban Simószegét nyugatról Ittkétfalva Fiságon túli részének déli nyúlványa, keletről pedig a domboldalra felhúzódó Martonos tizes fogja közre. (5. ábra, VIII. tábla) Csíkszentgyörgy és Bánkfalva tízesei tehát a távoli Kotormány kivételével, összefüggő településtömböt alkottak a XIX-XX. században. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy korábban is ugyanilyen településképet mutattak. Ha élénk település69 BENKŐ József 1999. II. 235. 70 ENDES Miklós 1938.42. 71 VÁMSZER Géza 1977. 264., 301. - Menaságújfalu 1635-ben és 1655-ben már létezett. Vö.: HAJDÚ Mihály - MAKAY Emese - SLÍZ Mariann 2006. 17. 72 A Bánkfalvától Pottyondig terjedő völgy megnevezésére Orbán Balázs is használta a Lok kifejezést. ORBÁN Balázs 1868-1873. II. 37. 43