Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

A 2004 szeptembere és 2007 júliusa között megtalált csíkszentgyörgyi és csíkbánkfalvi tizesdokumentumok 7770 oldalt kitevő fénymásolataiból jött létre a Tizesarchívumnak nevezett gyűjtemény, amely 2007-ben e sorok írójának tulajdonában volt Kecskeméten. Keletkezéséről viszonylag részletesen írtam e könyv Kutatói visszatekintés című fejezetében. Az eredeti iratok, itt most nem részletezhető természetes okokból, a fénymásolás után visszakerültek azokra a magánportákra, ahonnan a fénymásolás előtt útra keltek. Tárolási körülményeik néha kimerítik a méltatlan körülmény fogalmát. Ezért sorsuk fölöttébb bizonytalan. Mivel az eredeti iratok nincsenek közgyűjteményben, nem lehet rájuk hivatkozni, csak a Kecskeméten létrehozott tizesarchívumra, amely a tizesarchívum bevezető TA jelzésével és a tízesre utaló betűjellel, tizesenkénti csoportosításban a fentebbi iratfajtákat és irategységeket tartalmazza. A lajstromban a tizesnevek előtt látható jelzés a tizesarchívum TA rövidítéséből, a tizesnév kezdőbetűjéből és egy arab számból áll. Utóbbi a tízesen belüli iratköteg számát jelöli. A hivatkozások során a fenti jelzés a jegyzőkönyvek, a számadáskönyvek és a szabályzatok esetében kiegészül a fénymásolás előtt adott oldalszámmal. A szálas iratok másolatait tartalmazó kötegek jelzéseiben a negyedik tétel az egyenként tasakolt dokumentumok nyilvánvalóan utólag adott sorszámára vonatkozik. 383