Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

A fent említett családi levelestárak tanulmányozása során különös gondot for­dítottam a családok által őrzött régi fényképek megtalálására, szkennelésére, adato­lására. Megbízásomból, felkérésemre, szegedi néprajz szakos egyetemi hallgatók aktív közreműködésével Stassisin Izolda kolozsvári építészmérnök felmérte Csíkszentgyörgy és Bánkfalva összes kápolnáját és néhány általam kijelölt régi lakóházát. 2007 elejére valamennyi felmért épület számítógépes rajza elkészült. 2005-ben felkerestem, számba vettem a hosszan elnyúló, lakott település ösz­szes közterületi keresztjét. Tanítványom, Jung Orsolya buzgólkodása révén méret­arányos rajz készült valamennyi keresztről, különös tekintettel a tizeskeresztekre. Lerajzoltattam néhány jellemző temetői kő sírkeresztet és utcai székelykaput is. Kartográfiai törekvések Már csíkszentgyörgyi kutatásaim elején nyilvánvalóvá vált számomra, hogy ha bizonyos jelenségek térbeli rendjét ábrázolni akarom, részletes, kiváló belterületi térképre és patakokat, hegyeket, művelési ágakat feltüntető külterületi térképre van szükségem. A belterületen ábrázolásra vártak a nemzetségi rend szerint települt családok házcsoportjai, a családnévvel jelzett utcaszerű házfüzérek, a tízesek, a kápolnák, a temetők, a közterületi keresztek, a kútközösségek kútjai, a kútközössé­geket felváltó vízvezeték-közösségek, az esztenatársaságok, a hidak, a hajdani mal­mok és hasonlók. A hatalmas külterületen ábrázolni kellett a hajdani községhatáro­kat, az 1949 előtti közbirtokossági területeket, a tízesek erdeit, a tízesek legelőit, a patakokat, a vízválasztókat, a messzire elkanyargó szekérutakat, a tízesek esztenáinak helyeit és hasonlókat. Néhány feltárási kísérlet után nyilvánvalóvá vált, hogy a célnak megfelelő bel­területi térkép Csíkszentgyörgyről és Bánkfalváról nem áll a kutató rendelkezésére. A gyenge fénymásolatokban fellelhető 1873. évi térkép a két falu egészének ábrázo­lására, hiányai, szakadásai miatt alkalmatlan. A XX. század végi településfejlesztési térképek pedig házszám nélküli illusztrációk. Egy ideig abban reménykedtem, hogy a XXI. század eleji gázvezetési rajzok felhasználásával valósítom meg a házszámos alaptérképet. Sok munka után azonban kiderült, hogy a várt eredmény elmarad. Ekkor jobb híján hazavittem Kecskemétre az 1975 táján készített román nyelvű belterületi térképfelvétel ezerszer átfirkált, nehezen értelmezhető, hiányos, itt-ott tintával házszámozott, de sokféle fölösleges számadatot is tartalmazó lapjainak gyenge fénymásolatait. Janzsó Mariann múzeumi grafikus csodát művelt. A fény­másolt lapocskákról kihámozta a patakokat, az utakat, a telekvonalakat, az épülete­ket és a fellelhető házszámokat. A megrajzolt darabkákat összeillesztette, és egy több méteres csíkszentgyörgyi-bánkfalvi alaptérképet alkotott, amelyről azonban még sok házszám hiányzott. Ezeket az adatokat terepmunkáim során igyekeztem pótolni. A hiányzó házszámok megállapításában és bizonyos vonalak helyesbítésé­ben Fejér Sándor csíkszentgyörgyi alpolgármester volt segítségemre. Többszöri pótlás, helyesbítés, átrajzolás eredményeként másfél éves munkával megszületett Csíkszentgyörgy és Bánkfalva egybefüggő házszámos alaptérképe, amelynek né­hány példányát csíkszentgyörgyi hivataloknak, intézményeknek, vezetőknek ado­35

Next

/
Thumbnails
Contents