Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

3. A bánkfalvi három alsó tizes (Altizes, Martonos, Simószege) megállapodása a korábban közösen használt tilalmas erdeik felosztásáról (1765) Mi aláb[h] subscribált személyek, kik ez ide aláb[h] meg írt dologban kézen fogot[t] köz bírák vagyunk, aggyuk örök emlékezetire mindeneknek, az kiknek illik, ezen jelen való levelünknek rendiben quod in hoc Anno labente 1765. 4-ta mensis decembris. Midőn volnánk nemes Alcsíkszékben Bánkfalvában de eadem tekintetes Nemzetes Kovács tamás úr nemes házánál, jövének mi előnkbe(n) az említett széki és bánkfalvi három tizesbéli emberek, úgy mint Martonos részéről és Ptakfalváról, /:mely egy tizes Martonossal:/ Madár Jakab, Szabó Jósef szabad székely, Darvas Jakab, Dobondi Péteer jobbágy személyek; Altizes részéről Bene Benedek, Gáspár István, Dobai Mihály primipilusok; Simószege részéről Bene Bertalan, Gáspár Pál primipilusok. Mind három Tizes részéről hütös erdő bírák magok és a ' nevezet[t] Tízesek képében, s a felet[t] mindenik Tízesből ... böcsületes emberek, kikis bennünköt kézbe adással meg bírálván tőnek magok szabad jó akarattyukból mi előttünk ilyen atyafiságos divisionális contractust: tudni illik, hogy: lévén az említet[t] három Tízesnek bizonyos tilalmas Ьг&Гк] erdejek eddigelé közös, úgy mind: Közép bük\}í\ nevezetű, majd oldala. Közép bük[k]nek vicinussa napkelet felől az ösvény, mely kishavas mezőből szolgál, majd hegyessére által, úgy értvén áztat, hogy napkelet felől csak eddig az mostani tett határa a tilalmasnak, azon túl pedig nap kelet felöl Vermed patakáig marad az írt három tizes közönséges legeltető helynek, délről vicinussa Közép bük[k]nek az martonosi és patakfalvi cseren kívül kijáró út. Nap nyugtáról Gönczér nevezetű hely, északról az falu gyepű kertye. Majd oldalának vicinussa délről a nevezet[t] gyepű, nap keletről majd mezeje. Majd felöl majd hegyessíbe kijáró út, a falu felől Szakadat nevű szabad legeltető hely. Répád bük[k]inek nap keletiről vicinussa répád fejin való kút, ától eleniben való musda, délről az falu erdölő úttya, nap nyugotról az alsó gödör az két bük\k~\ közöt[t] be menő északról répádpataka. Cseplesz bük[k]inek vicinussa említet[t] répádpataka, délről a kicsin nyíren be menő út, az falu felől répád farka, leg fellyül pediglen az fen[n] említet[t] répád bük[k]in alól való gödör. Mely circumscribált tilalmas erdők eddigelé közös lévén, afenfnj említet[t] három Tizes közöt[t], mivel hogy azokat sok egymás ellen való tusakodások, versengések miat[t] közösül nem bírhatyák együtftj, tehát, hogy ez után alkalmas s abb an kikia magának jutandó tilalmas erdőt meg tarthassa, nevelhesse, oszták meg egymás közöt[t] örökösön az erdeit míg tilalomban tartatik eszerént tudni illik: hogy meg egyezet[t] akaratból közép bük[k] és Majd odala maradna Martonos és Ptakfalva tizesinek, Csempész ... circumscriptis Altizes пек. Répád bükké Simószeginek, hoc per expressum specificatio, hogy a pascuatio mind azokban mindenik részről mind eddig közön marad a három tizes közöt[t] szabad lévén mindenik vagy meg tartására vagy el rontására magának jutott tilalmasnak és újjólag való fel tiltására is az 1700-ban böjtmás havának 22. napján ezen erdőkről költ régi contractusban fel tet[t] conditiok s punctumok szerént. 338