Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

Másodszor: Ha valaki az ő része fát el akarja adni, akit meg szabadítottak, először az erdő bírákot meg kínállya vele és a falubelieket, ha azok nem veszik, úgy adhassa másnak, de a' részes ember eö maga ki hozza az fát az erdőből, úgy adgya el, [ha] az erdő bíró híre nélkül oda megyén, egy ökrit meg üssék, ha önön maga ki nem hozhattya, a külső ember oda ne menjen. Harmadszor: Mikor meg szabadíttyák egy akaratból, a' melly hellyet meg szabadíttyák, minden ember ott vágjon, ha nem ott vág, vagy többet vág, az bírsága egy tavallyi tehén, akár mi féle fát vágjon le. Negyedszer: Mikor ászt meg napozzuk, hogy az fát kihozzuk, kit meg szabadítottunk, az napra minden ember ki hozza, a kitől nem lehet, hogy valami oka leszen, az után az bíró híre nélkül az erdőbe ne menjen, hanem az bíró embert adgyon mellé, hogy igazán cselekedgyék, többet le [ne] vágjon, ha valaki ezen kívül cselekszik, egy tavallyi tehenit meg üthessék. Ötödször: Ha valaki meg látná az erdőhöz részes embert, hogy valahol ... erdőlne, s meg nem mondaná az fellyül meg írt bíráknak, az bírság egy tavallyi tehén. Hatodszor: Mikor az erdő felől gyűlést hadnak bíró uraim, minden ember oda tartozzék jönni, ha nem jő, a bírsága húszon öt pénz legyen, ászt mindgyárt meg vehessék rajta az bírák minden törvény nélkül, ha eleibe állana hatalmason, maradgyon úgy mint három forinton. Hetedszer: Azért, hogy nagy gyakorta az tilalmasba ok nélkül belé mennek, végeztük, hogy valakiket a meg írt bírák annak megfogására ki küldenek vagy hívnak, s el nem menne, ő maga vagy fia, ha hon volna, az bírsága egy tavallyi tehén légyen, mint vétkes embernek, sőt ha sem eö maga, sem fia hon nem volna, az felesége ne tartozzék menni azon kötél alatt, ha valaki ezen végzésnek nem állana, egy tavallyi tehén [legyen a] bírsága, ha valaki ez felyül meg írt bírságokon meg esik [és] egy tavallyi tehene nem volna, az ökrétis el vehessük és meg ne adgyuk addig, míglen egy tavallyi tehénnek az ááárával vagy egy tavallyi tehénnel ki nem váltya. Nyolczadszor: Hogy mikor meg szabadíttyuk az erdőt, minden ember akkor hozza ki a részét harmadnapra, ha ki nem hozhatná, tehát ez után bele ne menjen a bírák nélkül, ez után azon szabadításra oda nem mehet, hanem marad a falu közt. Kilenczedszer: Végesztük aztis, hogy torra, lakodalomra senkinek nem engetettik két, három talyiga fa, hanem csupán csak négy ökör után egy terű fa. Ide járul azis, hogy ha valaki szabadításon kívül hír nélkül bírák vagy tizes híre nélkül az erdőbe mégyen, mikor szabadítanak egy részibe maradgyon, kettőt el veszítsen. Jegyzet: 1619. február A konstituciónak két másolata maradt fönn, egy 1780. évi (ТА. К. 1. 2-3.) és egy 1842 táji (ТА. К. 6. 12.). Mindkét másolat néhol fölöttébb fakult, nehezen olvasható. Vannak betűhibái, szóhibái, elírásai. A fentebb közreadott szöveg a két másolat együttes olvasásával, egymáshoz viszonyított „igazításával" készült. 334