Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

alatt a ' kántort és a harangozót lehet érteni, a ' kepe csak úgy van ki mérve, hogy abból élhessenek és kötelességek szerént a ' tanítást vigyék véghez. Tehát ezeknek járandóságokból semmit el nem lehet húzni, s ' meg sem is engedem, hanem mind eddig, fogadjon szent György felső tizesse tanítót és taníttassa gyermekeit."

1195 Valamivel belátóbb volt Haynald Lajos püspök, amikor 1853-ban kedvezően döntött a háromtizesiek javára. Elrendelte, hogy a „Szent Kereszt kápolna melletti iskola tanítója ... fölsegítésére szakasztassék ki az anya templom mellett lévő kántor ...és harangozok ... illetékéből 10 kalongya ősz kepe ... ezen tíz kalongya segítség úgy adatik a' felső Szent Györgyi tanítónak, hogy ez által azon felső Szent Györgyi szegény emberek, kik nem szántanak, nem vetnek, a ' tanítói bértől mentek legyenek, a' harangozásért pedig a' 2 kupa rozs meg fizetésin maradjanak, azok ellenben, kik gabona termesztő gazdák, a gyermekeik tanításáértis minden gyermekre 12 kupa rozzsal tartozzanak^ 1853-ban tehát megkapta a háromtizesi tanító-harangozó a „megyebeli" kepe 10 őszi kalangyáját, kétharmad részben a központi kántor és egyharmad részben a központi tanító-harangozó terhére, amelyet a háromtizesi gazdák tanítói bér és harangozói bér címén kupákban számolt szemesgabonával egészítettek ki. A kepéből származó 10 kalangyát a következő években néha 5 köböl gabonaként emlegettek. 1853. november 13-án Háromtizes gyűlése a tízesben dúló viták eltávoztatására külön határozatot hozott a tanító béréről. Eszerint a püspök által elrendelt 10 kalangya kepén kívül a tanító a harangozásért minden háromtizesi gazdától kapott 2 ejtel gabonát. Az iskoláskorú gyermekek szülei ezen kívül minden gyermek után további 2 ejtel gabonát fizettek neki. Minden apa köteles volt annyi szál fát hordani az iskola fűtésére, ahány gyermeke tanult a tanító keze alatt.

1197 1857-ben a „Szent Kereszt kápolnáján felyül a Kis Mezőbe[n]" fekvő szántóparcellát adományozott Háromtizesnek a Csíkszentimrén lakó László Sándor úr, abból a célból, hogy a szántóföld a háromtizesi tanító javadalmazására fordítassék.

1198 1857 előtt a háromtizesi gyermekek oktatása egy kis faházban folyt a Szent Kereszt templom közelében. Az épületet harangozói ház-ként emlegették. Benne lakott a tanító-harangozó. Egyik helyiségében tanultak a gyerekek. Ez az építmény 1857 tavaszára fölöttébb rossz állapotba került. 1857. május 10-én Háromtizes gyűlése úgy döntött, hogy az „oskola házat" „újra építi". Ennek érdekében határozatot hozott arról, hogy Gál Gábor, mint vállalkozó hántson meg 120 szál fát a tilalmasban, amelyeket Czikó Antal főerdőbíró Margit-napig hordasson be közmunkával a faluba. Az építő munkát a következő módon ütemezte a tizes: őszig megjavítják a régi épület fedelét, hogy a telet kibírja. Tavaszig boronákból megrakják az új iskola falát. 1858 májusában lakhatóvá teszik r-t ..i 1199 az uj epületet. TA. H. 8. 1. TA. H. 6. 23., - GYÉL-beli száma: 1683/1853. TA. H. 7. 40. TA. H. 6. 25. TA. H. 8. 21. 320