Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

plébános távozásával lehetett rendezni. A feldühödött háromtizesiek megbékítése, a templom liturgikus terének lassú átalakítása, az egymásnak feszült indulatok fokoza­tos csendesítése a Gyimesközéplokról Csíkszentgyörgyre került és nagy lelkipásztori tapasztalatokkal rendelkező új plébánosra, Kiss Andrásra várt. Amikor óriási diplo­máciai készségével néhány hónap alatt békét teremtett, megjegyezte: „Ennyi okos­kodó, vitatkozó emberrel soha nem találkoztam," majd háromtizesi tevékenységére visszatekintve így sóhajtott föl: ,^i jó Istennek legyen hála a türelem kegyeimé­ért" U44 A XIX. század közepe és a XXI. század eleje közötti másfél évszázadban több­ször fölmerült az az ötlet, hogy a szentgyörgyi Háromtizes és a menasági Menaságújfalu tizes váljon ki a szentgyörgyi és a menasági egyházközségből, egye­süljenek egyházilag és alakuljon belőlük egy új egyházközség. 1850. február 2-án Háromtizes gyűlése már kinyilvánította azt az óhaját, hogy a háromtizesi templomnak saját papja legyen. 1145 Az önállósodási mozgalom 1942-ben „a kicsi magyar világban" jutott legto­vább. 1942. január 15-én Háromtizes lakói levelet írtak a kolozsvári Püspöki Hely­tartóságnak, amelyben kérték, hogy kiválhassanak a csíkszentgyörgyi egyházköz­ségből, kapjanak papot, és alakíthassanak önálló egyházközséget. A rövid levél alatt 160 aláírás sorakozik. A kérelmet valószínűleg Háromtizes minden családfője aláír­ta. A háromtizesiek levelét a „szolgálati út" betartásával György Gábor nagykászoni plébános, ideiglenes főesperes terjesztette föl Kolozsvárra. Meglepő, de végül is érthető, hogy a korábban Menaságon szolgált, tehát a Fiság-táji viszonyokat jól ismerő pap egyetértett a háromtizesiek és a menaságújfaluiak elszakadási, illetve egyesülési törekvéseivel: „ ... a kérelem Csíkszentgyörgy felső három tízesének és Menaságújfalunak önállósítását kérelmezi. Ezt már rég meg kellett volna csinálni. Azért örömmel terjesztem fel az egyházi, nemzeti, nevelési és egyesületi élet szem­pontjából égetően szükséges önálló plébánia beszervezése iránti, minden családfő által aláírt kérelmet" A felterjesztő nagykászoni plébános pontokba szedve sok hasznos tanácsot adott a Püspöki Helytartóságnak az új plébánia megteremtésé­hez. 1146 1986-ban, amikor a fentebb röviden ismertetett, megoldhatatlannak látszó el­lentétek támadtak Szabó Dénes plébános és bizonyos vehemens háromtizesiek kö­zött, a kilátástalan helyzetbe került plébános így fakadt ki püspökéhez írt levelében: ,JEalrahányt borsó az egész papi működésünk Háromtizesben ...Jó volna, ha a püs­pök úr átcsatolná más plébániához ezt a részt." ' 7 1145 I !•!'/ CSISZEGYÖPI. Pléb. és föesp. ir. 1986. - Hist. Dom. 31-32. TA. H. 8. 2. GYÉL. PHI. 1942/10/283. CSISZEGYÖPI. Pléb. és föesp. ir. 1986. 308

Next

/
Thumbnails
Contents