Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

csíkbánkfalvi szakrális épület építéstörténetét. Ezt a hatalmas munkát azonban nem itt, a tízesekről szóló könyvben kell elvégezni. Talán a helyi egyházszervezetről írva lesz még alkalmam visszatérni erre a nehéz témára. Itt most meg kell elégednem az „egyházi hagyományban", az áttételes, másodlagos egyházi forrásokban és a változó színvonalú irodalomban fellelhető építési adatok szelektált előadásával. Ezen „kútfők" szerint a „megyés templomon" kívül létező csíkszentgyörgyi és csíkbánkfalvi templomok, kápolnák feltehetőleg a következő időszakokban, időpontokban épültek. Háromtizesi Szent Kereszt feltalálása templom Tankó Albert plébános építő buzgalmának és anyagi áldozatának eredménye. 1844-ben a háromtizesiek úgy emlékeztek, hogy 1827-ben építették templomukat. Azt is számon tartották, hogy a nemes Tompos és a nemes Bors család adott hozzá telket.

1088 A háromtizesiek által emlegetett 1827-es évszám összevág a helyi „egyházi hagyomány" 1828-as évszámával. Valószínű, hogy az elnyúló építkezés dandárja 1828-ra esett. Tankó Albert esperes plébános 1829. június 25-én kért és 1829. június 28-án kapott engedélyt egyházi feletteseitől arra, hogy a Csíkszentgyörgy felső részén felépített templomocskában misét mondhasson. így feltételezhető, hogy az alapító-építtető Tankó Albert 1829 júliusában mutatta be az első misét Háromtizes templomában.

1089 (16. ábra) A kálváriái Jézus szenvedése templom Nevezték Passió templomnak és Kálvária templomnak is. Tankó Albert plébános építtette, állítólag a saját költségén, feltehetőleg 1833-ban. (15. ábra) Az altizesi Keresztelő Szent János templom Fölöttébb jeltelen múltú régi templom. Délről szemlélve alakja, formája a középkori falusi templomokat idézi. A XVIII-XIX. századi székelyek a maguk időtlen bölcsességével valószínűleg így válaszoltak a templom kora után érdeklődőnek: mü már így kaptuk. Az egyik egyházi leltár készítője 1700-ra határozta meg az építése évét. Ugyanezzel az erővel tehette volna a XVII. századra is. (12-13. ábra) A kotormányi Sarlós Boldogasszony templom Építési évét fölöttébb szeszélyesen, egy-két évszázados eltérésekkel szokta meghatározni az „ismeretterjesztő" irodalom. Valószínűleg azoknak van igazuk, akik építési idejét a XVII. század közepére, 1640-re teszik. 1696-ban egy boszorkánysággal vádolt asszony perében már efféle mondatokkal utaltak rá az alcsíki tanúk: „az keresztjáró hétben, az kotormányi kápolnához megyünk vala processióval". Mikoron mentünk volna Szent Márk napján az kotormányi kápolnához processióval" .

109

° (17. ábra) TA. H. 6.13. GYÉL. PHI. 1014/1829. BESSENYEI József (szerk.) 1997. 191. 297