Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

A patakmeder-javításoknál előkerült a tanulmányomban már többször emlegetett tízeseké. Martonos tizes 1872 és 1888 között végzett közmunkáinak jegyzékében többször szerepel a szokatlan patak szántani kifejezés.

1056 Ugyanez mondható el Körösmény tizes 1866 és 1872 között végzett közmunkáinak egyik jegyzékéről is, amelynek már a címe is figyelemre méltó: ,^4z 1866-dik évtől elkezdőleg a nemes közönség között lefolyó patak árkának évenkénti megcsinálását és felszántását végbe vivő egyénekről a ' nemes Körösményfalva tizesse kebléből vitt jegyzőkönyv. " A továbbiakban minden évben előfordul két-két személlyel összekapcsolva a szántotta föl kifejezés. Például: „1866-ba[n] szántotta föl Nyírő Ádám és Nyírő Antal." XXI. század eleji néprajzi adatközlések segítségével megvilágítható a fölöttébb szokatlan patak szántani kifejezés jelentése. Eszerint a pataktisztító közmunkák idején a 4 ökör által, taliga nélkül vontatott nagy tízesekével sáncot húztak a patak kívánatos helyén. A „gyalogmunkások" kapával kiszedegették a maradék földet a sáncból. Ezáltal a rakoncátlanul szétterült, romboló patakot újra mederbe lehetett terelni. A belterületi utcák javítása A belterületi közlekedő utakat, utcákat tavaszonként kaviccsal, homokkal kellett leteríteni, hogy járni lehessen rajtuk. Ez az útjavítás a tizestagok közmunkájával valósult meg. Háromtizes 1879-ben a következő határozatot hozta a belterületi közlekedő terek javításáról: ,^4z 1879-dik évi Martius hó 23-án fő erdő bíró Lacz Gábor atyánkfia ... fel mondja azt, hogy tízesünk felső felében az úgy nevezett Laczok uczája igen sáros és alkalmatlan út lett, ennek ki javítását vagy meg kövecseztetését meg határozta ... Akik a' Laczok hídjához tartoznak, azon személyeket ki kell parancsoltatni e' hó 27-re, és illedelmesen megfüvenyezni meg határoztatott, hogy a' csordánk és tizesünkbéli személyek járhassanak, úgy hasonló képpen alólis Zata tizessében is meg füvenyeztetni határ oztatott. Aki meg nem jelennék, 30 krajczárig megfog büntettetni. Tartoznak a ' gyalogszeresekis meg jelenni elteríteni vagy rakni, büntetés terhe alatt "

хш 1914. március 29-én Háromtizes birtokosságának rendkívüli gyűlésén az elnöklő Bors József tizesbíró megállapította, hogy „...a tizes utczái és a mezőre kijáró utak járhatatlanok." A helyzet javítása érdekében a tizesgyűlés aprólékosan meghatározta egy nagy útjavító közmunka rendjét: „... el határoztatott az, hogy folyó hó 30 -dikán az az hétfőn meg kezdessék [az útjavítási munka], mégpedig a Laczok hídján belől[i] rész [lakói] az ő utczáikat kötelesek rendesen megtölteni a vetéskapuig, és Imre Ferenctől befelé az utcza alsó ágát csinálják, és az alsó Czikók utczáit ugyancsak az ott lakók valamint az út mentében lakók, Gál Sándoron aláliak az úgy nevezett Borvíz utczába[n] a felső szélyin sáncot ki a Sáskert szegére megfelelő sáncz[ot] és jó töltés[t] kövekből [csináljanak], azon felőli lakosok pedig az udvari kert mellé TA.M. 1.77-79. ТА. К. 6. 103. TA. H. 2. 248. 288