Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

romszéki katonai hatóság 1755. évi rendelkezését: „Determináltatott, hogy minden faluk Tizedekre osztassanak az Faluknak állapottyához képest két, három, négy, vagy több Tizedekre is, minden Tizednek egj egj jó értelmes Tizedes rendeltessék, a ' kik kötelesek legyenek minden estve, reggel magok Tizedségek alá bizattatott házakot eljárni és megh vizsgálni ". Imreh István utalt arra, hogy a tizedek felsőbb hatóságok általi szorgalmazása a XIX. században is tartott. Elsősorban a tűzvédelmet, a járványok megakadályozását, a gonosztevők távoltartását akarták elérni azok a katonai és közigazgatási vezetők, akik újra és újra elrendelték a falvak tizedekre osztását. A XX. század végéig feltárt adatokból nem tisztázható megnyugtatóan, hogy a tízesnek nevezett székelyföldi településrészek a hajdani katonai jellegű tizes szervezet és az ezzel összefüggő tizes csoportokban történt megtelepedés emlékei-e, vagy pedig régi társadalomtörténeti vonatkozású szóval megnevezett különböző korú praktikus települési-társadalmi alakulatok, amelyeket a koraújkorban és az újkorban hatalmi tényezők élesztettek és éltettek. Nehezen megválaszolható az a kérdés is, hogy a székely tizesnek mi a kapcsolata a Kárpát-medence többi települési és társadalmi alegység szerepű városrészéhez, falurészéhez. A rendelkezésre álló források alapján feltételezhető, hogy a Székelyföldön nemcsak egyféle tizessors létezett. A tizes kifejezés mögött többféle fejlődési út húzódhat meg. A többféle sors bizonyára többféle kapcsolódást takar. AZ IRODALOM TÉTOVÁZÁSA A székelyföldi, különösen a csíkszéki falvak tízeseinek neveit a XIX. század közepe óta többen, többször igyekeztek számba venni és megörökíteni. 1853-ban Benkő Károly, 1869-ben Orbán Balázs, 1933-ban Bartalis Ágost, 1938-ban Endes Miklós korábbi, főleg 1938. évi gyűjtései alapján 1977-ben Vámszer Géza közölte a csíki tízesek listáit.

47 Különösen Vámszer Géza áldozott sok energiát arra, hogy a csíki falvak tízeseinek neveit feltárja és megörökítse. Ha egy-egy falu estében összevetjük a fent felsorolt szerzők által közölt tizesneveket, azonnal föltűnik, hogy sok és jelentős az eltérés. Alábbiakban bemutatok néhány példát az eltérésekre: Csíkmindszent tízesei: Orbán Balázsnál: 1. Sillók tize, 2. Málnásiak tize, 3. Templom tize, 4. Józsa tize, 5. Felső- vagy nagy Boroszló, avagy Nagyok tize, 6. Közép-Boroszló vagy Ambrusok tize, 7. Alsó-Boroszló vagy Ladók tize. Endes Miklósnál: 1. Boroszló, 2. Nagyok, 3. Józsák, 4. Ambrus, 5. Hosszúaszó. Újabbak: Sallók, Bedők. Vámszer Gézánál: 1. Sillók tízese, 2. Templom tizese, 3. Józsa tizes, 4. Nagy tizes vagy Bíró tizes, 5. Kisboroszló vagy Ambrus tizes, 6. Nagyboroszló vagy Ladók tizese, 7. Hosszúaszó tizese. IMREH István 1983. 68., BOGÁTS Dénes 1943. 146. BENKŐ Károly 1853, ORBÁN Balázs 1868-1873. II, BARTALIS Ágost 1933, ENDES Miklós 1938. 41-43, VÁMSZER Géza 1977. 259-284. 25