Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)
A táblázatos számadás néha bekerült a tizesgyűlések jegyzőkönyveinek sorába, a mellé a jegyzőkönyv mellé, amelyik a megtárgyalásáról és elfogadásáról szóló határozatot tartalmazta. Előfordult, hogy önálló iratként, összehajtogatott papírlapokon őrizték a tizes ládájában. A legtöbb számadást azonban bemásolták a nagyobb tízesek által rendszeresített számadáskönyvekbe. Külön számadáskönyvvel rendelkezett Háromtizes, Jenőfalva tizes és Körösmény tizes, bár számadási protokollumaik a számadásokon kívül konstituciókat, szerződéseket, egyezségeket is tartalmaztak. Vegyes jegyzőkönyvet vezetett 1820 és 1887 között Martonos tizes, amelybe konstituciókat, számadásokat és a tizesgyűlésekről szóló jegyzőkönyveket is belevezettek. A tizesbírók számadásai legtöbbször márciusra készültek el. így a márciusi tizesgyűlés tárgyalta és fogadta el tartalmukat. A számadás elfogadása után általában lemondott a főerdőbíró, akkor is, ha tizesfelei kérésére hagyta magát újraválasztani. Annak érzékeltetésére, hogy milyen bevételek és milyen kiadások szerepeltek a tízesek korai számadásaiban idézek néhány tételt Körösmény tizes Bálint Ignác tizesbíró által készíttetett, összevont, 1839-1842. évi Jövedelmi diáriumából" és „költési consignatiojából". 996 Bevételek 1839. március 12. Iflabb Túlit Antaltól Kosztándi feszíje ellicitáltatott, 1 Ft. 1839. március 12. Török Ferentztől Licitátion feltartotta az nyers fenyő fa nyesést, 2 Ft. 11 kr. 1839. március 13. Dobondi Ferentztől A ' tilalmas erdőnkbe való bé szabadulásáért, 1 Ft. 1839. március 17. Ifiabb Nyírő Józseftől Két szál csere fáért, 18 kr. 1839. április 22. Üdősebb Nyírő Józseftől Egy szál veszendő csere fáért, 2 Ft. 1839. április 23. Hideg Istvántól és Tullit Jánostól A 'falu úttya nem csinálásáért, 29 kr. 1839. november 4. Péter Ignátz [tói] Az Orjás utyára út csinálni nem lévén, büntetés 30 kr. 1839. december 14. Mihályfi Jánostól ТА. К. 6. 7-13. 271
