Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

pelhetett az iratok, protokollumkönyvek, írószerek tartására használt láda is. A tizes ládáját nagy vidámkodás közepette szállították át a régi főerdöbíró házából az új főerdöbíró portájára. A ládaszállítás alkalmával elfogyasztott pálinka ára sok tizesszámadásban szerepelt.

963 1906. január 28-án Háromtizes gyűlésén többek között a következő örvendetes eseményt jegyezte föl a tizesjegyzö: „Magyar József erdő bíró a tizes birtokosság szükségére csináltatott egy iromány és könyvtartó ládát, melyet a birtokosság köszönet nyilvánítása mellett elfogad és tulajdonának tart." Az idézett szöveg azért érdemli meg figyelmünket, mert a benne szereplő láda túlélte a XX. század második felének hányattatásait. A XXI. század elején, kutatásaim során egy háromtizesi portán előkerült. 2007 nyarán a szentgyörgyi közbirtokosság és Háromtizes vezetői ünnepélyesen elhelyezték a tizes Szent Kereszt kápolnájában. 1906-ban bizonyára azért csináltatott Magyar József főerdöbíró új ládát Háromtizesnek, mivel a tizes régi ládája megrongálódott, elöregedett. Háromtizes korábbi ládáját 1844-ben, 1845-ben, 1850-ben emlegették.

965 A tizes protokollumai A tizesjegyzőkönyvekről sok szó esett már tanulmányom legkülönbözőbb fejezeteiben. Ezért a protokollumkönyvekröl csak mint jogbiztosító eszközökről és mint tárgyakról vetek papírra néhány mondatot. A tízesek több alkalommal szántak jogbiztosító szerepet régi protokollumaiknak. A XX. század eleji arányosítási perek idején hordozták különféle hivatalokba régi kéziratos könyveiket, hogy bizonyító erejük hasznára váljon tilalmasuk birtokosainak. 1908. február 25-én Jenőfalva tizes a következő határozatot hozta: „... a tekintetes törvénybíróhoz a legrégibb jegyzőkönyvek vitessenek bé, amelyek bizonyítják, hogy Jenőfalva birtokossága milyen arányban használta azon közvagyont már ezelőtt 300-400 évekkel is"

966 A tízesek protokollumkönyvei sokévi használat után időnként beteltek. Ilyenkor legtöbbször tizesgyűlési határozat intézkedett arról, hogy új könyvet kell venni. Az új, üres protokollumkönyv, különösen, ha bőrbe kötötték, nem számított olcsó tárgynak. Ráadásul nyomdákban, könyvkötőknél kellett utánajárni. 1886. december 16-án Háromtizes gyűlése döntött arról, hogy a tizes végre fizesse ki az éppen használt jegyzőkönyv 2 forintnyi árát annak a tizestagnak, aki két évvel előbb a tizes megbízásából megvásárolta azt.

967 Simószege tizes gyűlése 1907. december 29-én arról határozott, hogy a főerdöbíró a betelt jegyzőkönyv folytatásaként csináltasson egy új protokollumkönyvet a szeredai nyomdában. A tizesgyűlés figyelmeztette a TA. J. 6. 95.,-TA. H. 3. 14. TA. H. 3. 495. TA. H. 7. 20., 28., - TA. H. 1. 108. TA. J. 3. 111. TA. H. 3. 32. 265