Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

tek a területen a legelésző igásállatok. A szénacsinálást addigra a saját érdekükben be kellett fejezniük az árendátoroknak. 1874. május l-jén Jenőfalva tizes gyűlése többek között a tilalmasbeli „puszták" kaszálás alá történő árendába adását is elhatározta: „Ez alkalommal a nemes tizes árverésen el adta Virágos teleket és Nagy parlagot kaszálás alá; Fel tartotta Virágos teleket többet ígérő András János 4 forint 2 krajczárban, Nagy pallagot a többet ígérő Miklós István 4 forint 72 krajczárban. Ezen kasza alá kiadott két telkek árendátorai kötelesek [az árendált területet] ezen folyó évben esendő Szent János napjáig meg kaszálni, mivel azután senki nem felel róla. Az árendát pedig kötelesek kaszálás előtt a tízesnek bírájához beadni. Ezen alkalommal a 'nemes tizes a tilalmas közötti páskumait mai naptól fogva fel tiltotta, oly meg jegyzéssel, hogy senkinek nem szabadpaskuálás végett a marháját oda hajtani. "

853 1890-ben, május 26-án Jenőfalva tizes újra kiadta kaszálásra a tilalmas néhány „pusztáját", például Virágos teleket, Nagy pallagot és Apadót. Az árendálókat figyelmeztette a tizes, hogy a szénacsinálást a tilalmas felszabadítása előtt egy héttel be kell fejezni. Abban az esztendőben egyébként szokatlanul korán, június 22-én megtörtént a felszabadítás. A június 18-án tartott tizesgyülés felszólította a főerdőbírót, hogy figyelmeztesse az árendálókat szénájuk elhordására.

854 1892. május 12-én Háromtizes gyűlése úgy határozott, hogy feltiltja a cihert és „a tilalmas közötti legelőkből" néhányat elárverez „megkaszálás végett". A helyszínen tartott árverésen a következő eredmény született: „Elek Márton tartotta fel Fás völgy és a Gyűjtőké teleké nevű helyet 13 forint 1 krajczárért. Tompos György tartotta fel Dakos alját 20 forintért. Gál Ágoston tartotta fel Kesösvölgy külső felit, a hol a birtokosság a határt megcsinálta 19 forint 50 krajczárért. Tekse Ignácz ifj. tartotta fel Kesösvölgy belső felét 12 forint 30 krajczárért. Az árverezők kötelesek Szent János napjára eltakarítani [a szénát]."

855 Egyébként abban az esztendőben az időjárás szeszélyessége miatt kevés széna termett. Az árendadíjak egyharmadát a tizes decemberben elengedte. Tekse Ignácz semmit sem fizetett, mert semmit sem tudott kaszálni.

856 1894. május 20-án Háromtizes gyűlése a következő tilalmasbeli kaszálható nyilak árverezését határozta el: iy

Az első nyilat, mely van Kesös völgy tövin, a Székre keresztül járás útnál, a Fenyőszóra feljáró úton belül az út meg suvadásáig, feltartotta ifj. Tekse Antal 2 forint 50 krajczárért. A második nyilat mely van Hideg kút környékén a földek felső oldalán, Bandi pataka déli oldalán, feltartotta Tompos György 6 forint 10 krajczárért. A harmadik nyilat, mely van Gyűjtő teleké, Fás völgy töve nevű helyen, le egészen a Szennyesek földje végéig, verőfény oldalán Bandi patakának, feltartotta Tompos György 15 forint 65 krajczárért."*

57 1902. május 8-án Háromtizes gyűlése 8 tilalmasbeli puszta elárverezését határozta el kaszáitatás céljából. Minden feltartónak két kezest is kellett állítania. Az árendadíjak felét Margit-napig, vagyis július 13-ig, a másik felét Szent MihályTA.J. 1. 101. TA.J. 2. 199., 201. TA. H. 3. 169. TA. H. 3. 180. TA. H. 3. 208. 239