Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

erdőbe. Ha elkerülhetetlenül szükség volt valamelyik nyári hónapban erdei vagy kaszálóbeli őrre, rövid időre fogadtak egy vállalkozó személyt. Simószege tizes 1903-ban december l-jén, Körösmény tizes 1936-ban november l-jén kezdte a kapuszám szerinti erdőőrzést.

711 1919. december 6-án Körösmény tizes úgy rendelkezett, hogy a kiparancsolt tizesbeli férfiak kettesével őrizzék az erdőt. A sort „régi szokás szerint alulról kezdjék"

7n Ugyanez a tizes 1936-ban elrendelte, hogy a téli napokon egy ember a tizes felső feléből, egy ember pedig a tizes alsó feléből induljon el a tilalmast őrizni. Találkozzanak a „Kutak kútjánál".

713 Háromtizes 1948-ban úgy határozott, hogy télen a tizes alsó és felső részéből 2-2 férfi menjen ki naponta a tilalmasba erdőt pásztorolni.

714 1945. novembere táján Altizes és Jenőfalva tizes nappalra 4 embert, éjjelre másik 4 embert parancsoltatott ki erdőbíráival tilalmast őriztetni.

715 Erdőőrzés erdőpásztorokkal Körösmény tizes 1865. december 10-én tizesgyűlés keretében fogadta meg erdőpásztornak Serbán Istvánt és Lukács Ignácot. Megbízatásuk december közepétől április végéig terjedt. Munkájukért ketten együtt 8 osztrák forintot kaptak. Emellett kedvük szerint hordhattak haza borsikát.

116 A következő évben 1866. december 13án már Serbán Istvánt egyedül bízta meg Körösmény tizes az erdőpásztorsággal. Szolgálatáért 5 forintot kapott. „Fejszevágás nélkül" szánon vagy háton száraz lehullott gallyakat vihetett haza tüzelni.

717 1873. október 26-án még mindig Serbán István kapta Körösmény tízestől az erdőpásztori megbízatást. Szolgálati ideje 1873 Mindenszentek napjától 1874 Szent György napjáig terjedt. Munkájáért 8 forintot és egy terű veszendő bükkfát kapott. Övé lett a kivetett büntetéspénzek egyharmada is. Az erdőőr-fogadó egyezség szövegéből kiderült, hogy Serbány István Körösmény tízesben lakott, de a tilalmasba nem volt bebirtokló.

119, 1882. február 25-én Körösmény tizes már Túlit Ignácot és Márton Pétert fogadta meg felelős erdőőröknek. Munkájukért 25 forintot kaptak, illetve a hajtópénz és a büntetéspénz fele az övék lett. Annak tisztázására, hogy az erdőtolvajok mikor, mennyire büntethetők, a tizesgyűlés egy bizottságot alakított. Valószínűleg ennek a bizottságnak a munkája révén született meg az 1882. évi tizestörvény.

719 Körösmény tizes 1909. február 11-én tartott gyűlésén szóba került, hogy bizonyos garázdálkodó fatolvajok vészesen pusztítják a tilalmast. A további kártételek megakadályozására a tizesgyűlés idegen erdőőr választását határozta el. Kovács László jelentkezett a feladatra, aki négy hónapra meg is kapta az erdőpásztori meg11 TA. S. 1.305.,-ТА. К. 5. 15. 2 ТА. К. 4. 186. 3

ТА. К. 5. 15. 4 ТА. Н. 5. 186. 5 ТА. А. 2. 50.,-ТА. J. 5.51. 16 ТА. К. 2. 6. 17 ТА. К. 2. 10-11. 8 ТА. К. 2. 68-69. 9 ТА. К. 214-215., Vö.: ТА. К. 2. 398—401. 211