Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

elén cselekvők két új forintig büntetődnek, juhaik és ketskéik pedig szám szerint mindenik egy-egy krajtzárral szabadulandván ki ",

688 Falopás Amióta léteztek tizestilalmasok, létezett falopás, erdőrontás is. Mindig akadt valaki, akinek éppen fára volt szüksége, de nem rendelkezett engedéllyel a favágáshoz és ezért illegálisan fejszét emelt a tilalmas fáira. Az erdőrontók között előfordultak tizesbeliek és más tizesiek, falubeliek és más faluból valók, nemes urak küldöttei, lófők, katonarendű székely gazdák és gyalogszános szegényemberek egyaránt. A falopások a XX. században különösen megszaporodtak a konszolidálatlan háborús, impériumváltozásos időkben, például 1916-1920 és 1944-1945 táján. Az írott tizesdokumentumokban hemzsegnek a falopással kapcsolatos tények és büntetések adatai. A legrégibb tizestörvények fölöttébb súlyos büntetéseket szántak a fatolvajoknak. Körösmény tizes 1619. évi konstituciója szerint az erdei kártevőket egy tavalyi tehénre kell büntetni.

689 A tavalyi tehén büntetéstételt az 1619. évi tizestörvényre való hivatkozással 1786. február 17-én még alkalmazták egy terű fa ellopásáért.

690 Távoli időkbe vezet vissza az a szabály, hogy idegenek nem léphetnek a tilalmas területére. Altizes, Martonos és Simószege 1700. évi közös konstituciójában szigorú rendelkezések szólnak a tilalmasban felfedezett külső emberekről, illetve azokról a tizestagokról, akik idegeneket visznek a tilalmasba.

691 A falopás vétségének mindig különleges szint adott, ha az elkövető más tizesben vagy más faluban lakott. Ráadásul a büntetés végrehajtása, a büntetőpénz beszedése is komplikációkkal járhatott, ha idegen fatolvaj került az erdőőrök kezébe. 1877. április 22-én Jenőfalva gyűlése határozott egy háromtizesi lakos jenőfalvi falopása ügyében: „Három tizesbéli Bors Ferentz kivallotta, hogy egy szál nyírfát, melyből négy kerekfejet

692 vágott, tilalmas erdőnkből orozul el hozott. Mely hiba tettéért a nemes tizes meg büntette 2 forintra o. é., hogy nyoltz napok alatt meg fizesse, ha aztot nem tenné, abba[n] az esetbe[n] az erdő bírónak kötelességévé tétetik a törvény székhez bejelenteni.^ 1839. március 2-án Háromtizes gyűlése megállapította, hogy István Ferencz „a menasági szabad részen lévő bíró'''' „kiparancsolt" négy menságújfalusi lakost „bajt vontatni" Háromtizes tilalmasából. A háromtizesiek azonban tetten érték az új falusiakat, és a háromtizesi főerdőbíró a „hibás" parancsot kiadó menasági bírót 40 krajcárra megbüntette.

694 8 ТА. К. 6. 95. 9 ТА. К. 1.2-3. 0 ТА. К. 1.3. és ТА. К. 6.2. 1 ТА. А. 3. 1. 2 A kerekfej kifejezést Csíkszentgyörgyön a kerékagy jelölésre használták. A kerekfej hagyományosan nyírfából készült. 3 TA. J. 1. 153. 4 TA.H. 1. 13. 206