Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)
álljon. A nyomásos gazdálkodás viszonyai között ugyanis a tizestilalmasok felé eső határrész szántói, kaszálói esetében a „három vető idő" hat esztendőt tett ki. TIZESERDŐK, TIZESTILALMASOK Erdővédelem, erdőrontás Erdő az elődöktől az utódoknak A XVIII-XIX-XX. század, a Fiság-táji tizesdokumentumok keletkezésének időszaka, az állami hatóságok által is sugallt erdővédelem korának számított. Azokban az évszázadokban már a tizeseknek is érdekükben állt, hogy a sokszor hangoztatott korabeli kifejezéssel szólva, a tizesbirtokosok az őseiktől örökölt, az őseik által megvédelmezett tizeserdőket csonkítatlanul adják át utódaiknak. Ezért a tizesdokumentumokban rengeteg határozat, utalás található az erdővédelemre. Önmagában a tilalmas erdőnév, illetve a tilalmasnak nevezett tizeserdő létezése már jelez egyfajta erdővédelemre való törekvést. Körösmény tizes 1619-ben megalkotott konstituciója azzal a kijelentéssel kezdődött, hogy a jeles „végzést" a tilalmas erdő megtartása érdekében hozták meg az egybegyűltek. 1619-től a XX. század közepéig, a tizeserdők államosításáig a tilalmas örök szereplője volt minden tizes írott dokumentumainak. A tízesek 1619-től az 1880-as évekig alkottak konstituciónak nevezett tizestörvényeket. Ezek legtöbb esetben azért jöttek létre, hogy segítségükkel a tízesek szabályozzák a tilalmas használatát, vagyis elősegítsék az erdővédelmet. A konstitúciók többségét közlöm tanulmányom függelékében, ezért itt aprólékosan nem veszem számba az erdővédő tizesintézkedéseket. A konstituciókon kívül a legkülönfélébb indíttatású határozataikban is foglalkoztak a tízesek az erdővédelem kérdéseivel. Jenőfalva tizes 1867. február 8-án tartott gyűlésének egyik határozatában az erdővel kapcsolatos tizesszabályokat foglalták össze: ,^í nemes tizes ez alkalommal meg határozta, ... hogy a tilalmas erdőbe(n) senkinek nem szabad hír nélkül bé menni, a ' ki pedig ott lopáson éretnék bár mily csekély esetbenis, ú.m. rúdfa, nyújtó, stb., 1 osztrák forint [lesz] a büntetése, ha pedig az tilalmas erdöbeli fa lopáson érnék és azt idegen tizesbe vagy községbe szállítaná vagy adná 5 forint büntetésen marad. Azokis, kik a tilalmas erdőben marháikkal és juhaikkal legelés végett mennének, [vagy] az eddig tapasztalt viríts vágáson éretnek, nevezetesen az inasok , [mivel] többnyire azok által gyakoroltattak, tehát hogy ezen vissza élések és a tilalmas erdőben eddig ... elkövetett kártételek meg akadályoztassanak, minden bennlakó gazdának kötelességévé tétetett fiát vagy inassát arra figyelmeztetni, hogy oda fejszével senkinek menni nem szabad az írt büntetés terhe alatt, oda értve a gyalog szánosokat vagy [gyalog] szekereseket is, [akiknek] nem szabad egyéb nemű fát, mint borsfenyőt, csutakot [vinni], aztis csak a inas = itt: szolgalegény, szolgalegényke. Vö.: SZT. V. 596. az inas szó (5., 6.) szolgalegény, kisbéres jelentésével. 204