Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

IX. A TIZESVAGYON ÉS HASZNOSÍTÁSA A TIZESBIRTOKOK FEKVÉSE, NAGYSÁGA, VÉDELME A tizesbirtokok az időben A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesbirtokok múltja az írott dokumentumok nélküli idők ködébe vész. Valamikor, ismeretlen időpontban, a faluhatárok belső rendjének kialakítása során, a szentgyörgyiek és a bánkfalviak ősei, székelyesen szólva: ügyesen kitalálták, hogy a Fiság tokjában fekvő hosszú településtömbhöz közel, a falukat kísérő szántókon és kaszálókon kívül, a Fiság völgyét keletről lezáró hegyekben a tízesek sorrendjében erdős területeket különítsenek el a határ többi részétől a tízesek számára. A falutáji tizeserdők kijelölését, fenntartását, védelmét a helybéliek évszázadokon át azzal indokolták, hogy ezek az erdők adják a tízesek népe számára a viszonylag könnyen hazahordható tűzifát, és ezeknek a területeknek a pusztáin, ciberéiben jut táplálékhoz a tizesbeliek igásmarhája. A XIX. század végén és a XX. század elején a tízesek vezetői az állami hatóságok okvetetlenkedéseivel viaskodva többször így érveltek a faluközeli tizesbirtokok fenntartása mellett: Ha egyszer zord tél és nagy marhavész lenne egyszerre, amitől Isten óvjon, a tizeserdők nélkül elpusztulna a falu népe, hiszen a távoli havasi erdőkből igásállatok nélkül nem tudnának elegendő tüzelőt hazacipelni az emberek. 1619-ben, amikor Körösményfalva tizese megalkotta első konstitucióját, már léteztek a faluközeli erdői, mégpedig ugyanazon a helyen, ahol a következő közel négyszáz esztendőben. Sőt nemcsak, hogy léteztek a körösményfalvi tizeserdők, hanem pontosan ezeknek az erdőknek a védelme érdekében kellett megalkotni a nevezetes konstitúciót. Amikor a XVII-XVIII. század választó évében, 1700-ban a bánkfalvi Altizes, Martonos és Simószege megfogalmaztatta közös konstitucióját, már meg voltak tizesbirtokai, hiszen ezek közös védelmére alkották a három tizes közös törvényét. 1795-ben a szentgyörgyi Háromtizes, ugyancsak tilalmasának védelmére íratta meg konstitucióját. A legkorábbi írott tizesdokumentumok tehát tényként kezelték a tizesbirtokok létét. Egyik dokumentumot sem kezdték azzal, hogy valamilyen egyezség vagy ajándékozás révén a konstitúció kelte előtti pillanatban birtokhoz jutott a tizes, ezért szabályokat kellett alkotni. Ellenben a konstitúciók és némely tizeshatározatok azt érzékeltették, hogy a régi tizesvagyon, amely emberi emlékezetet túlhaladó idők óta a tizes birtokában volt, megkívánta a kezelésével, használatával kapcsolatos szabályok írásba foglalását, vagy a tizes törvényeinek újabb írásos rögzítését. Körösmény tizes erdőbirtoklásának konstitucióval bizonyítható 1619-es évszáma azért is megérdemli figyelmünket, mert feltételezhető, hogy a többi csíkszentgyörgyi és csíkbánkfalvi tizes is birtokolta már faluközeli erdeit 1619 táján. Körösmény tizes nem úgy élt, mint egy magányos sziget. Ahogy a völgyben, úgy a 190