Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

„A folyó 1854-dik esztendő június 15-én Körösményfalva fizessenek gyűlése tartatván erdő bíró Márton János atyánkfia házánál. Az alkalommal tanácskozás alá vétetett azon sérelme, mely szerint Itkétfalva tizesse az öszve folyó határon, t. i. Pintzéd patakán feljül oly helyen vágta a csapást, mely a' compositio második pontya szerént Körösményfalva tizesse határában vagyon, sőt ... a' csapásig az erdőtis kaszálta, mely sérelemre nézve, minthogy a' barátságos és törvényes fel szólításrais Itkétfalva tizesse a ' határ kijárásra meg nem jelent, annál fogva végeztetett, hogy tízesünk az irt helyen öszve ütköző határt ... Pintzéd pataka kezdetével, hol a' Lestyánokpataka belé foly...állíttassa meg, minek meg állítására, vagy meg állíttatására fel hatalmazzuk nevezett erdő bíró atyánkfiát, hogy mind aztot el követhesse ... törvényes úton is, a ... mit jónak lát.'''' A per elkezdődött és valószínűleg sokáig tartott. Közben Ittkétfalva tizese sem tétlenkedett. 1855. június 18-án menasági Adorján Imrével, Alcsíkszék képviselőjével megintette Körösmény tizest amiatt, hogy a Körösmény tizesi szarvasmarhák és sertések időnként az ittkétfalvi tilalmas cihereibe is átjárnak.

637 A pereskedés, hála az ügyvédek végtelen kapzsiságának, fölöttébb sokba került. Körösmény tizes 1855-ben, sőt még 1858-ban is úgy próbálta előteremteni a perköltséget, hogy a szükséges összeget felosztotta és kivetette tagjaira.

638 Ittkétfalvának súlyos vitája és pere támadt 1834-1835-ben a bánkfalvi alsó három tizessel is. Altizes, Martonos és Simószege 1834-ben a Majd hegyessé és a Hortyád nevezetű hegyi területek miatt állt perben Ittkétfalvával.

639 Altizes és Ittkétfalva külön is pereskedett 1835-ben egy bizonyos bükkös erdő miatt. A perköltség előteremtésére Altizes 15 krajcárt vetett ki minden tagjára.

640 1835-ben Ittkétfalva tizes panaszolta, hogy Altizes, Martonos és Simószege tizes elzárta azt a csordahajtó utat, amelyen az ittkétfalvi szarvasmarha kijárhat a hegyi legelőre.

651 A csordajáró út kérdése tíz évvel később is vita tárgyát képezte. Ittkétfalva tizes 1845. december 2-án megintette Altizest, Martonost és Simószegét, mivel azok akadályozták az ittkétfalvi csorda szabad járását.

641 Az összefüggő településtömb tizeseinek vitáiból, pereskedéseiből a távol fekvő, viszonylag elszigetelt Kotormány sem maradt ki. 1828-ban Altizessel, Martonossal és Simószegével állt perben, mivel állította, hogy a szövetséges három tizes kizárta őt bizonyos hegyi erdős területek: nevezetesen a Hortyád sorka, a Majd hegyessé és a Hortyád használatából. 2 1837-ben a Lófőrészt közösen birtokló bánkfalvi alsó három tízesnek, mint „testvér tízeseknek" belső bonyodalmai támadtak, mivel „három versekben nyughatatlankodván nemes Simon szege tizesse." 636 TA. K. 6. 61. 637 ТА. К. 8. 3. 638 ТА. К. 6. 72. - ТА. К. 1. 67., 71., 72. 639 ТА. А. 3.9. 640 ТА. А. 3. 10. 651 ТА. А. 3. 11. 641 ТА. А. 3. 16. 642 ТА. А. 3. 7. 643 ТА. А. 3. 13. 189