Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

logoltak a határvonalon. Többek között érintették a Két ikerkút árkát, Pinczéd patakát, Szentegyház patakát. A martonosi tizesjegyzökönyv tanúsága szerint a jó ittkétfalvi atyafiak 1878. június 11-én, vagyis ugyanazon a napon, amikor a körösményfalviakkal megjárták a tilalmasuk egyik oldalának határát, a martono s iákkal megjárták a mások oldal határvonalát is. A martonosiakkal együtt végzett határjárás jegyzökönyve azért érdemli meg figyelmünket, mert megtudhatjuk belőle, hogy a határhalmokba holt szénnek nevezett faszenet és cserépdarabokat raktak: „Martonos tizese birtokosai kiszállván a helyszínén az úgy nevezett Szakadat nyakán a Farkas gödörnél lévő első halomhoz, a hol meg kezdődött a halom újítás az Ittkétfalva tizes birtokosságával. Az első halom találtatik a Farkas veremtől mint egy hat lépésnyire. Találtatik benne holt szén és cserép darab. Innen keletre indulva az úton 429 lépésnyire egy három szegletű kő It betűvel jegyezve, mellette holt szén és cserép darab, ez a második halom. A harmadik halom tanáltatik a másodiktól mint egy 525 lépésnyire, vagyon az aljába holt szén és cserép darab és 3 darab kő. A negyedik halom a harmadiktól mint egy 340 lépésnyire vagyon, alatta cserép darab és holt szén. Az ötödik halom a negediktől mint egy 110 lépésnyire, van alatta holt szén, cserépdarabok és 2 darab kő. A hatodik halom az ötödiktől esik mint egy 180 lépésnyire, a hol Vermedbe az út betér, vagyon alatta szén, hat darab kő és cserép darabok. A hetedik halom a hatodiktól vagyon mintegy 100 lépésnyire, ahol Vermed pataka Horgyad pataka nevet vészen magára, a patak marton, ahol az ösvény Horgyadra átvezet, van alatta szén, cserép darab és egy középszerű nagyságú hosszú kő, melyen kereszt van. Itten a köz határ megszűnik. Meg jegyeztetik, hogy az írt halmok esnek Ittkétfalva birtokossági birtoka felől, a melyeknél Martonos tizes birtokosságának hasonló halmai tanáltatnak. " 1879. május 4-én Pál Lajos jenőfalvi főerdőbíró és Nyírő Jovákim körösményfalvi főerdőbíró vezetésével jeles jenőfalvi és körösményfalvi gazdák mentek ki „Szentegyház pataka kimenő lábjába" a két tizes 252 négyszögöles „közös határ palagjára", amelyet gondosan kicövekeltek. Hazatérve a faluba, Nyírő Jovákim házánál megíratták tanúsító levelüket.

612 1872-ben Ittkétfalva tizese malmot akart építeni Szentegyház patakára a falun kívül, olyan területen, ahol a patak jelentette a határt Ittkétfalva tizes és Körösményfalva tizes között. A malomépítéshez a szomszédoknak, a Körösmény űzésieknek is hozzá kellett járulni. A malomépítés terve kiváló lehetőséget jelentett Körösmény tizes bizalmi férfiainak, hogy többször kivonuljanak a helyszínre, és ott vidám áldomás-ivások kíséretében egyezkedjenek az ittkétfalvi atyafiakkal.

613 610 ТА. К. 2. 334. 611 TA. M. 1.25. 612 TA. К. 8. 12. 613 TA. К. 2. 61. - TA. К. 7. 30., 31. 185