Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

Egy jogosultra 734 lej jutott. A tizeskasszában 41 lej maradt a ritkán előforduló nagy bevételből.

599 Közös szántók és kaszálók A legkülönbözőbb okok következtében a XIX. század második felében és a XX. század elején néhányszor előfordult, hogy kisebb szántót, kaszálót két tizes közösen birtokolt. Az efféle dirib-darab földek közös birtoklásának a tízesek vezetői nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget. Csak néhány odavetett megjegyzés árulkodik e földekről a tizesiratokban. Körösmény tizes 1899. június 17-i ülésén egy Ittkétfalva tizessel közös ingatlan megosztását említették.

600 1860-ban, Jenőfalva új protokollumkönyvének elején felsoroltak 5 szántóföldet és 1 kaszálóparcellát, amelyeket a tizes közösen birtokolt Körösmény tízessel.

601 A XIX-XX. század fordulója táján Jenőfalva tízesnek és Körösményfalva tízesnek volt egy közös birtoka, amely után 1895-ben közös adót fizettek, 1903-ban pedig eladták Domokos Imrének. A vételárat a két tizes elosztotta.

602 Birtokcserék, erdőcserék két tizes között 1830. december 4-én Altizes és Martonos tizes elcserélte tilalmasának bizonyos kisebb részét. A cserevásárról kontraktust írtak, amelynek végére 14 altizesi, 11 martonosi és 6 megfigyelő simószegi gazda neve került „bizonyság" gyanánt. Az egyezséglevél bővelkedik erdei helynevekben, miként azt az alább idézett részlet is tükrözi: „A ... Tilalmasok osztályából Altizes és Martonos-Patakfalva magok szabad jóakarattyokból cseréllének az ide alább meg írandó pontok szerint: Adá Martonos és Patakfalva űzesse Al tízesnek az Édes bükké tálján jutott tilalmas részit Altizesnek. Altizes is adá Martonos és Patakfalva űzessenek az majd hegyessiben jutott tilalmas részit. Ezen kívül ada még Altizes Martonos és Patakfalva űzessenek egy darab tilalmas erdőt, tudni illik a Simószege fizesse tseréje alatt jutott részit, azon kívül ada még Altizes Martonos és Patakfalva űzessenek az Hortyád nyárossá nevezetű heljen jutott részit, melyért adá Martonos és Patakfalva űzesse Altizesnek az Zikos tseréje állat lévő részit, melyért adá Altizes Martonos és Patakfalva űzessenek az As tut alatt lévő csere erdőbéli részit." A komplikált cserevásár a következő években vitákat szült. 1837. március 17-én csíkszentgyörgyi nemes Tompos Ferenc nemes Csíkszék táblabírája próbált igazságot tenni és békét teremteni emiatt Altizes és Martonos tizes között.

604 1852. április 19-én Martonos tizes és Simószege tizes cserélte el tilalmas erdejének egy-egy darabját. A cserét az indokolta, hogy a kapott erdő mindkét tizes esetében közelebb esett a tizes tilalmasának nagyobb részéhez. így jobban használTA. S. 2. 159- 160. ТА. К. 3. 177. TA. J. 1.4. TA. J. 6. 75., 80., 113. - TA. J. 2. 453. ТА. A. 3. 8. ТА. A. 3. 8. 183