Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

A vizsgált településegyüttes a XVII-XVIII-XIX. században két községre: Szentgyörgyre és Bánkfalvára tagolódott. A két faluközösséget a Szent György vértanú tiszteletére szentelt anyatemplom „megyéje" fogta össze. A XIX. század második felében némi összefogó erőt jelentett a szentgyörgyi székhelyű körjegyzőség intézménye. 1848 előtt némiképp színezte a község fogalmáról alkotható képet a kései feudalizmus korának székelyföldi különlegessége: a katonarendű székelyek és a provinciálisok községi szervezete egy településen belül. (II. tábla) A tizesjegyzőkönyvekben a község, leginkább a községi bíró és a községi jegyző képében, úgy jelenik meg, mint bizonyos tisztségviselők és alkalmazottak „tízesre kivetített" megválasztásának követelője; némely közmunkák tízesre áthárított részének szorgalmazója; tízesek szerint sorolt községi határvédő feladatok elrendelője, ellenőrzője. A község által a tízesektől megkövetelt tisztségviselők és alkalmazottak Hitesek és határbíró A hitesek, régiesebb nevükön: a hűtősök, termésvédő, határpásztori, mezőőri feladatokat láttak el. Évtizedeken át érvényben lévő, „hagyományos" kvóta alapján választották őket, de községi felügyelet alatt végezték munkájukat. Mondhatnánk: a tízesek „delegáltjaiként" kerültek a „mezőőri karba". A tizesjegyzőköny vekből nem derül ki, de praktikus okokból feltételezhető, hogy minden hűtős a községnek azt a határrészét őrizte, amely az őt megválasztó tizes tagjainak birtokában volt. A XIX. század második felében és a XX. század elején Háromtizes 5, Jenőfalva tizes 4, Körösmény tizes 3, Altizes 2, Simószege tizes 2, Martonos tizes 1 hűtőst küldött a vetéshatár és környéke őrzésére. A tizes a rá eső hűtősöket évente, tizesgyűlésen választotta meg. A megfelelő személyek kijelölése tizesrészenként, kapuszám szerint, illetve életkor alapján történt. A tizesrészek szerepét jól tükrözi Háromtizes 1851. március 16-i hitesválasztással kapcsolatos határozata: „A felső tizes felyüről kezdve tart le Texe Józsefig, és tartozik adni minden esztendőben két hitest a határ őrizetre. A második tizes Gál Andráson kezdődve le Gál Antal Ignátzig, 's hasonlólag minden évben két hitessel tartozó. Azon alól és Zata a másik két tízesnek ötödik része lévén, évenként egy hitessel tartozik".

493 1851-ben tehát Háromtizesen belül Laczok tize 2, Gálok tize kettő hitest állított ki. A legdélibb fekvésű Czikók tize és Zata együtt lélekszám tekintetében annyit tett ki, mint az előző két szóvirág tizes egyikének fele. Ezért egy határpásztort állított. így vált hagyományossá, hogy Háromtizes öt hitessel járult hozzá Szentgyörgy község nyári határfelügyeletéhez. A tizesrészen belül bizonyára kapuszám szerint, szerre viselték a családok férfitagjai a határpásztori megbízatást. Néprajzi módszerekkel gyűjtött, XXI. század eleji népi visszaemlékezések szerint a 25 és 50 év közötti férfiak kerülhettek szóba a határpásztorok kiválasztásánál. Ha egy famíliában 3 felnőtt férfi élt egyidőben, akTA. H. 1.119. 160