Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

VIII. A TÍZES KAPCSOLATAI A TÍZES ÉS AZ ÁLLAMI HATÓSÁGOK Az 1848 előtti időkből a tizesjegyzőkönyvekben kevés nyomát találjuk a felsőbb hatalmi beavatkozásnak, az állami akaratérvényesítésnek. A hatóságok, ha akartak valamit a néptől, a faluközösséget, a községi szervezetet vették célba. A községi bírót tekintették partnerüknek. A faluközösségen belül létező társadalmi és önigazgatási szerveződésekig, a tízesekig legtöbbször nem jutottak el. A tizes konstituciókkal, erdőőrzéssel, az erdőrontók megbüntetésével védelmezte a maga tilalmasát, az ősöktől örökölt tizeserdőt. Az állam a XVIII. század második és a XIX. század első felében ugyancsak szorgalmazta az erdők védelmét. A tilalmas védelme terén az állam és a tizes érdeke találkozott. A Körösmény tizesi főerdőbíró bemásoltatta a tizes protokollumkönyvébe a katonai hatóság 1786. évi erdővédő utasítását.

489 Bizonyára szükség esetén hivatkozott is rá eleget. 1848 után, de főleg az 1870-es évektől a tízesek államhoz való viszonya romlott. Erdővédelem, telekkönyvezés, arányosítás címén az állam lépten-nyomon beleavatkozott a tízesek életébe. Sajnos, a kapitalista állam nem volt tizespárti. Az állami hivatalok az erdővédelem és a modernizáció álarca mögé bújva rengeteg bajt, gondot okoztak a tízeseknek. A tizesjegyzőkönyvek csak töredékét őrzik azoknak a megpróbáltatásoknak, amelyeket a tízesek kénytelenek voltak elviselni. Az összeütközések legfőbb oka a tizes közvagyonában keresendő, amelynek létét és közbirtok jellegét nehéz volt összeegyeztetni a magyar vadkapitalizmus individualista szellemével. A XXI. századi kutató zsebében szinte kinyílik a képzeletbeli bicska, amikor a tizesjegyzőkönyvek lapjairól elétárulnak a tízesek XIX. század végi — XX. század eleji gyötrelmeinek okai: a tizeserdőkre kivetett adók; a néptől idegen vármegyei, járási hatóságok örökös packázásai; a bíróságok tizesekkel szembeni sorozatos ítéletei; a gátlástalan, kapzsi szeredai ügyvédek tízeseket terhelő arcátlan honoráriumigényei. A tízesek, amikor lehetett, megpróbáltak ellenállni a rájuk nehezedő állami, hivatali elvárásoknak. A szolgabírói rendelkezéseket, utasításokat rendre keményen visszautasították.

490 Végül is a tizeserdőket 1949-ig sikerült megtartaniuk. Feudalizmusból örökölt autonómiájuk azonban a küzdelmek hevében jelentősen megkopott. Ez a történeti-néprajzi tanulmány arra vállalkozott, hogy a tízesek működését, mindennapi életét mutassa be. Nem tekinti feladatának az állam és a tízesek XIX. század végi, XX. század eleji küzdelmének, például a rossz emlékű arányosítás történetének bemutatását. A téma további kutatásokat és önálló könyvet érdemelne. ТА. К. 1.4-5. ТА. К. 3. 197 - 198, 268-270., - ТА. H. 3. 10., 65, 328. 158