Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

legtöbb görögkatolikus a szentgyörgyi Háromtizesnek jutott, ahol templomuk is épült.

397 1857-ben Szentgyörgyön 33, Bánkfalván 11, Menaságon 25 görögkatolikus családot, háztartást írtak össze. A szentgyörgyi görögkatolikusok a Szőcs, a Szenynyes, az Urus, a Halmágyi, a György, a Gergely, a Romany, az Olá, a Poszti, а Farkas, a Pintyi, a Tódor, a Rövid, a bánkfalviak a Sztojka, a Grántsa, a Gergely, az t/ms, a Sándor, a Tódor, a 7a/a, a menaságiak a Karácsony, a Vántsa, a Rövid, a Farkas, a tSzőís, a Szennyes, az O/á, a Halmágyi, az Opra, а György, а Sztojka és а Tq/a« családneveket viselték.

398 1900-ban a Szentgyörgyön és Bánkfalván együttesen 3294 római katolikus és 25 egyéb mellett 283 görögkatolikus élt.

399 A görögkatolikusok együtt, testületileg, vallási közösségként viszonylag ritkán kerültek szóba, még Háromtizes jegyzökönyveiben is. Amikor a XIX. század folyamán szó esett róluk, valószínűleg nem a nyelvük, hanem a vallásuk miatt, a tizesjegyzőkönyvek nemes egyszerűséggel olá néven emlegették őket. Egyénileg, mint jobbágyok, vagy mint gyalogszeres szegényemberek, pásztorok a görögkatolikusok is szerepeltek a tizesjegyzőkönyvekben. De legtöbbször csak nevük árulkodott arról, hogy a két falu vallási kisebbségéhez tartoztak, amely vallási hovatartozás valaha talán nyelvi, nemzetiségi különbözőséget is takart. Háromtizes gyűlése 1835. március 5-én szokatlan módon olyan határozatot hozott, amely a tizes görögkatolikus közösségének egészét érintették: „ Mivel pedig nemes három tízesünk sorában igen jeles számmal meg szaporodtak az oláhok, s azokis anélkül, hogy tilalmas erdeinket eddig elé őrizték volna, részt kivannak venni belőle, azért meghatároztatott és végeztetett, hogy mostantól kezdve a közöttünk megtelepedett oláhok, rend szerént amikor közülök a sor találni fogja és hozza magával, mindenkor köteleztetnek és tartoznak tilalmas erdeinket őrizni, szint úgy mint a nemes és primipiláris részen lévő tizesseinkben lakó emberek, mái napig őriztük, ide nem értve a béres házokba lakó és bizonyos földes urat nem ösmérő oláhokat, csupán csak értődnek azok az oláhok, akik földes urak jószágokon vadnak telepedve ".

400 A nem könnyen értelmezhető jegyzőkönyvi szöveghez legalább két megjegyzés kívánkozik: - A határozat különbséget tesz olá és olá között aszerint, hogy az illető földesúri szolgálatban állt, vagy nem. A történeti közfelfogás szerint, a görögkatolikusok a székely kisnemes földesurak jobbágyaiként kerültek Szentgyörgyre, Bánkfalvára, Menaságra. A földesuracskák egy-két moldován jövevény jobA helyi „hagyomány" szerint a „román templom" 1828-ban épült. Különös, hogy a fogarasi görögkatolikus egyházmegye 1835. évi Schematismusa a csíkszentgyörgyi görögkatolikus egyház korát nem évszámmal, hanem az antiqua szóval jelölte. 1835-ben még illett volna emlékezni a templomépítés 1828-as évszámára. - Egyébként 1835-ben a csíkszentgyörgyi görögkatolikus egyházhoz filiákként hozzátartoztak Kozmás, Lázárfalva, Menaság, Szentsimon, Szentimre, Szentmárton, Szentkirály, Tusnád és Zsögöd görögkatolikus közösségei is. (SCHEMATISMUS 1835. 153.) CSISZEGYÖPI. Gör. kat. ö. i. 1857. NÉPSZ. 1902. 384-385. TA. H. 1.7. 135