Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun autonómia (Dél alföldi évszázadok 22. Szeged, CSML, 2005.)

statútum elemzését Örsi Julianna végezte el.

268 Megállapításait saját kutatásaim alátámasztják. A statútum akadályozta, hogy akár a ház, akár a tőkeföld idegen kézre kerüljön, s elősegítette a vérségi alapon szerveződött hagyományos település- és birtokrend fennmaradását. Amellett, hogy megszabta az adásvételek alaki követelményeit és az elővételi jogosultságokat, megkülönböztette az örök adásvételt és a zálogot. A vételi előjogok közül a legerősebb a vérségi rokon redemptusé volt. Őt követte a nem rokon redemptus szomszéd vagy más redemptus, ha ilyen vevő nem jelentkezett, akkor kapott vételi jogot az irredemptus, s csak б utána a zsellér. A jászkun településről beköltözött földvásárló elsőbbséget élvezett a külső helységből érkezettel szemben. Megjegyzendő, hogy a kihirdetési időn túl — öt, majd 15 nap — de különösen a föld egyéves használata után benyújtott reklamációra a tanács nem engedélyezte az egyébként törvényes adásvétel megváltoztatását. A tulajdonszerzésben erős korlátot jelentett, hogy a tulajdonos csak a szerzett vagyont forgalmazhatta szabadon. Az ősiekre — a redimált tőkeföldre — elő- vagy viszszavásárlási jogot érvényesíthettek az egyenesági leszármazottak. A redempció befejezése előtti időszakban a településeken kétféle földszerzés figyelhető meg. A földszerzők egyik csoportjába a redempciót átvállalók tartoztak, a másikba a szabad forgalomban földet vásárolók. A redempciót átvállalók olyan földre kaptak redimálási lehetőséget a tanácstól, amelynek a megváltási árát az első földváltó nem tudta kifizetni, ezért kénytelen volt lemondani róla. Ezeket az akciókat, bár jelentős számú tulajdonosváltozást eredményeztek, nem tekinthetjük valódi adásvételnek, nem sorolhatók a föld szabad forgalmát gyarapító esetekhez. Nem tartom adásvételnek azt a későbbi redimálási lehetőséget sem, amikor a tanács engedelméből, meghatározott árért utólagosan válthattak földet. Ilyen lehetőség adódott Félegyházán 1753-ban Csólyos, 1758-ban Galambos egy részének megváltásakor. Ezek a földszerzések módosították a helyi birtok- és társadalomszerkezetet, de nem sorolhatók a földforgalmazás körébe. Szabadforgalmú adásvételek a redimált föld egyéni birtokba adása után történtek. A redempcióban megszületett földtulajdon egyéni birtokba adása településenként eltérő időpontban, szakaszosan történt. A tulajdonosok helyenként többéves eltéréssel vehették művelésbe a határrészeket. A birtokba adás után hamarosan megköttetnek az első adásvételek. Alsószentgyörgyön pl. 1752-ig 17 örök adásvétel történt.

269 Az egymás közötti egyezségeknél később sokan meggondolták magukat és visszakérték a földet, mondván, nem örökre csak ideiglenesen adták át. A rendetlen adásvételek kerületszerte gondot okoztak. 1750 májusában a kiskunkapitány rendeletet adott ki az adásvételek szabályozásáról, amiben ötnapos várakozási időt kötött ki. Ettől kezdve a tervebe vett adásvételt kihirdették a lakosságnak, s a várakozási idő alatt az elővételre jogosult kifogást emelhetett ellene. Az akciót csak akkor jegyzőkönyvezhették ha ellentmondás nem történt.

270 Jákóhalmán a tanács hat forint büntetést 268 ÖRSI Julianna 1994. 153-155. 269 BAGI Gábor 1995. 39. 270 BKML Kf. lt. Prot. Pol. 1. 32/1750. máj. 29. 85