Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun autonómia (Dél alföldi évszázadok 22. Szeged, CSML, 2005.)
A jászok régészeti kutatásában az orosz régészek és Selmeczi László ásatásai hoztak új eredményeket. 12 Selmeczi László négyszállási ásatásai, a négyszállási jász temető leletanyaga alapján erősítette meg a jászok és a kunok hazánkba településének egyidejűségét, a közös beköltözés elméletét. Témánk szempontjából a történeti és néprajzi munkák áttekintése nélkülözhetetlen, hiszen továbblépés csak a korábbi eredmények ismeretében lehetséges. Györffy István munkásságát 1974-ben a Karcagon rendezett emlékülés méltatta. 13 A szülőföld — Györffy munkásságának ihletője — a Kunság és a magyar néprajzkutatás elkötelezett tudós kutatójára emlékezett a róla elnevezett múzeumban, Karcagon. Életművében az író és a tudós kutatás- és látásmódja ölt testet. Érdeklődésének középpontjában az Alföld, az alföldi ember élete állt. 14 A Nagykunságban és a Hajdúságban folytatott vizsgálódásai vezették el a kertes település felfedezéséhez. A kunsági mezővárosok nagyállattartó külterjes gazdálkodása hozta létre azt az osztott települési rendszert, amelynek ő a kertes település nevet adta, s folytatásának a tanyarendszer kialakulását tekintette. 15 Hasonlóan átfogó Tálasi István Kiskunságban végzett kutatása. A Kiskunság népi állattartásáról írott monográfiáját hasonmás kiadásban, 1974-ben a Damjanich Múzeum ismét kiadta. 16 Talán a két tudós elkötelezettségét tükrözi, hogy Tálasi könyvének első kiadása a Györffy István által szerkesztett Néprajzi Füzetek sorozatban jelenhetett meg. Györffy inspiráló hatása a következő nemzedékek kutatómunkáját is befolyásolta. A néprajzkutatás Györffy nyomán kezdett a kun és a magyar kultúra kölcsönhatásainak feltárásába. Továbbkutatásra ösztönző írásai a szellemi, a tárgyi néprajzban és a társadalomnéprajz területén máig nagy hatásúak a Kunság néprajzosai és történészei körében. A történész Györffy György Magyarország történeti földrajzáról megjelentetett monumentális munkájában a kunok középkori szálláshelyeit bemutató térképén még több — azóta tisztázott — fehér foltot jelölt. 17 A kunok feudalizálódásáról írott összefoglaló tanulmánya 18 kutatástörténeti áttekintést ad a témáról. A legújabb szakirodalmi elemzés Langó Péter tollából a jászok korai történetének XIX-XX. századi megítélését ismerteti. 19 A társadalomtörténet oldaláról a jászok és kunok középkori okleveles emlékei nyomán Kring Miklós vizsgálta a kunok társadalmának változásait. 20 Csorba Csaba a kunok betelepedésének körülményeit mutatja be, Kocsis Gyula pedig a XIV-XVII. század jászsági társadalmának szentelt több tanulmányt. 21 Csorba Csaba a kunok befogadását IV. Béla király legjelentősebb országépítő cselekedetének értékeli. Szerinte a kunok katonai ereje akkor 5-10.000 fő között lehetett. A betelepülő kun és jász népes12 SELMECZI László 1992.; PÁLÓCZI HORVÁTH András 1989., 1998.; HATHÁZI Gábor 1985. 13 BELLON Tibor 1980. 14 SELMECZKI-KOVÁCS Attila 15 GYÖRFFY István 1922., 1974., 1910., 1942a., 1943., 1926., 1931., 1937., 1938., 1942b. 16 TÁLASI István 1936. 17 GYÖRFFY György 1987. 18 GYÖRFFY György 1990. 19 LANGÓ Péter 2001. 20 KRING Miklós 1932. [Kring = Komjáthy] 21 CSORBA Csaba 1981.; Kocsis Gyula 1998., 1974a., 1974b. 7
