Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun autonómia (Dél alföldi évszázadok 22. Szeged, CSML, 2005.)

Pálffy János nádor megújította országos vám- és harmincad-mentességüket.

145 Ez sok egyéb bizonyság mellett a nádorral tartott jogfolytonos kapcsolatról tanúskodik, annak ellenére, hogy a nádor a jászkunok legfőbb bírói tisztségét nem gyakorolhatta. A falvak és mezővárosok tanácsainak s egyben elsőfokú bíróságainak tagjait évente, Szent György napkor a lakosság választotta. A választáson kötelező volt mindenkinek résztvenni, aki nem jelent meg azt büntették.

146 Választott tisztség volt a három kerületi kapitányé, a kerületi esküdteké és az összkerületi alkapitányé. Ez utóbbi választásáról az Udvari Comissio jelentést kért, a többi tisztség választásába nem avatkozott bele. A földesúri adminisztrációt kinevezett földesúri tisztek végezték: a hármaskerületi adminisztrátor, (Podhradszky György) a particularis kerületek inspectoral, az adószedők és a földesúri ügyész. Viszonylagos autonómiájuknak fontos jogforrásai voltak a maguk által alkotott és a kerületi közgyűléseiken elfogadott statútumaik. A Kiskun Kerület közgyűlése 1737ben Lacházán arról fogadott el statútumot, hogy „Minden lakos a maga panaszát köteles bejelenteni. A főbíró minden hétfőn összehívja a tanácsülést, erről a megelőző vasárnap este a kisbíró útján értesíti az esküdteket ... ha valaki a bíró parancsának ellenszegül, vagy csak hallgatással elmulasztja, megfogattassék, a prédikációig pellengérre állván, az egész nép láttára megcsapattassék. Ha valamelyik bíró a tanács végzéseit nem hajtja végre 6 Ft büntetést fizessen."

147 A helyi tanácsok is hoztak statútumokat. Jákóhalmán 1728-ban az egész tanács és communitas határozott az állatot eltagadok büntetéséről. „Hogy az dupla arendát a' vagy pedigh portiot minden elmaradott marhától meg kelly fizetni most elsőben: azon kívül büntetés fog illy forma lenni: Az Eskütt ember fizet kilenc marjasokat, az közönséges külső ember pedig felét..."

148 A községekben az 1720-as évektől már mindenütt jegyzőkönyveket vezettek a tanácsok üléseiről. 1734-ben Karcag is mezővárosi rangot kapott, immáron mindhárom kerület központja mezőváros volt. A földesúri udvarházakat és allodiumokat a Pesti Invalidus Háznak nem sikerült létrehoznia, viszont mindhárom kerületben felépültek a lakosság költségén a kerületi székházak. A parasztgazdaságok népessége és gazdasági ereje az eladatástól az 1730-as évekre mintegy 50%-kal gyarapodott. Az egy családra jutó vetésterület duplája volt az országos átlagnak. Megterhelésük is óriási, 1734-ben 37.000 Rft körüli hadiadót és 34.000 Rft árendát kell fizetniük.

149 Amikor a Békés vármegyei parasztmozgalom leverésére a Jászkun Kerületben nemesi felkelést hirdettek, sokan azért csatlakoztak, mert a hadiadó elengedésében reménykedtek. 15

° 145 Kiss József 1990. не 1734-ban Jászberényben, ha a bíróválasztáson nem jelent meg a házas gazda 2 Rft, a zsellér 1 Rft büntetést kapott. SZML Jászberény lt. Prot. Pol. 1734. ápr. 27. 147 PML Kiskunlacháza tan. ir. Caps. A. F. 3. № 7/1737. 148 SZML Jászjákóhalmajkv. 1727-1757. 1728. szept. 26. 149 1730/3l-ben a hadiadó összege 30.746 Rft, 07 kr. az árenda összege 18.170 Rft volt. KISS József 1990. 197-206. 150 Uo. 210. 42