Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun autonómia (Dél alföldi évszázadok 22. Szeged, CSML, 2005.)

szabad föld fokozatosan megszűnt. Az alig áttekinthető földtulajdonlási és birtoklási helyzetre a redemptusok és a birtoktalanok is panaszkodtak. 1775-től a lakosság új felosztást követelt, ahol a házak sora szerint mindenki egy tagban kapná meg redempcios jussát. Az új osztás ellenzői a föld eltérő minőségére és a birtokon véghezvitt beruházásokra hivatkoztak, amit az új osztásnál nehéz lenne figyelembe venni. Sokan a tulajdonnak tartott földön kutat, házat, istállót készítettek. Egyes gazdák trágyázták a földet mások nem, volt aki erdőt nevelt.

872 Az elégedetlenség és a panaszok hatására 1777-ben a helytartó, Albert herceg elrendelte a határ felmérését és a mérés összevetését a Liber Fundival. A munkát Ballá Antal mérnök végezte el 1778-1781 között. Ballá felmérése szinte egybeesett a II. József által elrendelt adatfelvétellel és térképezéssel. Az 1786-87-es népszámlálás a középületek nélkül 87 tanyai házat talált Halason. Bizonyára ezekre a tanyákra hivatkoztak korábban, mint a tagosítást akadályozókra. Amikor 1791-ben mégis megkezdték a tagosítást, elvégezték a tanyák értékbecslését.

873 A tagosítási földkönyvben majdnem minden tulajdonosnál található egy parcella, amit tőketanyai jussnak neveztek. Tőke tanyai jusst több határrészen osztottak, ténylegesen a közlegelőkre dűlő kaszálók voltak, ahol az első állattartó szállások, tanyák keletkeztek. A tanyákra vonatkozó adatok a Liber Fundiban nincsenek bejegyezve, csak földrajzi hely jelölésére említik meg néhányszor az épületeket. Pl. Darányi Mihály és István részére a második kaszáló Kis Balotán a „Módok Tótok volt Tanyai házoknál" méretett ki.

874 1785-ben, amikor a tagosítás szóba került határozták el, hogy a későbbiekben ki-ki a tőke tanyai jussnak nevezett földjén emeljen szükséges építményeket, erre „felsőbb rendelkezésre 800 négyszögöles adómentes tanyaudvarokat jelöltek ki a belsőbb fekvésű szállásokon".

875 A rendelkezést a tagosítás után sem tartották be, s ki-ki ott épített tanyát vagy állattartáshoz szükséges építményt, ahol jónak látta. Az építmények száma 1791-ig 70-re növekedett, ami elenyésző a birtokosok, méginkább a határ méretéhez viszonyítva. Félegyháza tanyásodásával hasonlítva, jelentősen elmaradt attól. A tagosítás után megkezdődött tanyaépítési hullámban háromnégy év alatt 43 tanya épült fel. 1810-ben pedig már 229 kéményes szállási házat írtak össze.

876 A tanyaépítés szabályozása a továbbiakban a Félegyháza példáján bemutatottak szerint az egész Kiskun Kerületben egységesen alakult, mennyiségi mutatóit nem a kiváltságoltság, hanem a határfelosztás és a művelési mód befolyásolta. Kunszentmiklós kétbeltelkes település volt. A századforduló után a puszták túllegeltetése hatalmas területek elsiványosodásához vezetett, a nyomáskényszer ellen is egyre többen szólaltak fel. A földnélküliek számának növekedésével romlott a földtulajdonosok és földnélküliek közötti egyensúly. Újabb szántókhoz és kaszálókhoz csak a határhasználat gyökeres átalakításával juthattak. A változtatás szükségességét először 872 BKML Kh. It. D 37. № 59/1775. 873 JUHÁSZ Antal 2001. 266-268. A becslést teljes egészében közli Juhász Antal. 874 BKML Kh. It. Liber Fundi 1791-93. № 253. 875 BKML Kh. lt. Prot. Pol. 1785. 261. Közli PAPP László 1940. 876 JUHÁSZ Antal 2001. 272-273. 240