Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun autonómia (Dél alföldi évszázadok 22. Szeged, CSML, 2005.)
san érvényesnek csupán azt tekinthetjük, hogy a jogosultságot a redempció szabta meg. Kaszálót a redemptus tőkeföldjének járulékául kapott, néhány kivételtől eltekintve, a tőkeföldhöz viszonyított, de a tanács által megállapított arány kulcs szerint. A birtoktalanok teherviselésük arányában, egyes társadalmi csoportok alkalmanként munkájuk jutalmául kaphattak meghatározott nagyságú területre kaszálási jogot. A kaszálókat Halas kivételével a földkönyvekben nem tüntették fel. Halason az első földkiosztás alkalmával ki-ki megkapta tőke tanyai kaszálóját, amit szállásjussnak neveztek, a bodoglári jussba kaptak második kaszálót, majd 1809-11 között kiosztották a harmadik kaszáló 4453,75 kh területét. A szántók és kaszálók aránya megközelítően 2,5 szeres volt a kaszálók javára. Paládi-Kovács Attila feldolgozásaiból tudjuk, hogy a Mária Terézia-kori úrbérrendezéskor Tiszaörsön pl. 24 hold szántóhoz hatszekeres kaszáló tartozott, Tiszavárkonyon szintén. 677 Az úrbérrendezések után a megyénkénti összesítésekből kiderül, hogy a legtöbb megyében az első osztályú rétből egy telekhez (24 hold) hatkaszás rét tartozott. Az alföldi nagy mezővároskban, Cegléden, Hódmezővásárhelyen nagyobb területű rét tartozott egy-egy telekhez, de az arány sehol nem billent a rétek javára, a Halasit pedig meg sem közelítették. Halason a redempciós leveleken külön feltüntették a kaszáló területét, helyét és értékét. Pl. Péter Miklós redempciós levelén olvashatjuk, hogy a város „territóriumának és ahhoz tartozó Praediumoknak Redemptiojaban in Summa 296 fi 17 1/2 dénár .... effective bé fizetvén" amiért kaszáló rétet és szántót kapott, úgymint „Kaszáló rétet vagy szállást Elsőt 214 Ftra Majsai Úton felyül Városföldén, melynek széle 214 öl hossza 300 öl Szomszédja Napkeleti Csikós Mihály, Napnyugati Kovács János. Másikat 40 Ftra ugyan Majsai utón felyül, ennek széle 60 öl hossza 300 öl .... harmadikat 42 Ftra Járószék parton melynek széle 42 öl hossza 300 ...". 678 Nagysága tehát a tőkeföld arányában változott, forgalmazhatósága, örökíthetősége a tőkefölddel azonos volt. Halason a kaszálót a szántóval együtt tőkeföldként kezelték, osztották és használták, s a szántó nélkül is forgalomképes volt. Pl. Lehőtz István redemptus 1755 és 1793 között 16 földvásárlási akciót bonyolított le, amiből nyolc parcella kaszáló volt, s mind a nyolcat szántó nélkül vásárolta. Nyilván a nagy állattartók közé sorolhatjuk, hiszen ezekkel a vásárlásokkal a 2,5-szeresről 3,3-szorosra növelte kaszálójának arányát a szántóhoz viszonyítva. 679 Péter Miklós kaszálója 1793-ra az eredeti 2,46 szoros arányról 4,2 szeresre növekedett a szántóihoz viszonyítva, Csapó Mihályé 4,09-szeresre. 680 A tagosítás idejére öten minden kaszálójukat eladták, csak kevés szántót tartottak meg. Amikor rossz termés volt, mint pl. 1795-ben, a város szénájából is adtak a lakosságnak. Azok az irredemptusok, akiknek a városban házuk volt és igásjószágot tartottak a tízforintos váltságú redemptusokkal kerültek egy kategóriába. A szénát portióban osztották s egy portió hat krajcárba került. 681 PALÁDI-KOVÁCS Attila 1979. 98. A redempciós levelet közli NAGY SZEDER István 1924. 87-88. BKML Kh. It. Liber Fundi 1755, Liber Fundi 1791-93. 20. sorsz. Uo. Csapó Mihály 34. sorsz., Péter Miklós 51. sorsz. BKML Kh. It. tan. jkv. 1795. 292. lap 205
