Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun autonómia (Dél alföldi évszázadok 22. Szeged, CSML, 2005.)

A számtalan büntetőjogi következményt kilátásba helyező szabályozásból példaként emelünk ide néhányat. 1752-ben Félegyházán statútumot fogadtak el a falu életének szabályozására. Megszabták, hogy ha ezentúl valaki engedély nélkül házat épít büntetése hat forint legyen, földnélküli házat egyáltalán nem építhet, de ha mégis épít, akkor háza a hat forint büntetés behajtása után rontasson le. A rendszabás a zsellérnek megtiltotta az istálló építését, s kimondták, aki más ember lakosát és zsellérit bíró híre nélkül befogadja, három forint büntetést fizessen.

430 A tanács határozta meg, hogy, aki a sáskairtásra megszabott közmunkára — a sáskatojások összeszedésére — nem jelenik meg 12 Ft-ra vagy 24 pálcára büntetódik.

431 A tilos helyen pipázás büntetése egy forint volt.

432 1771-ben már sokadszor hirdették ki, hogy aki a vermét — gabonás verem — nyitva hagyja, büntetése egy forint legyen.

433 A generális congregatio szintén számtalan szabályt alkotott. 1782-ben a ruhavarrást szabályozta, „posztóból, flanelból, szőrből, selyemből is szoknyát és laiblit varrni nem szabad asszonyoknak és kontároknak mások számára, ellenben minden fejér gyolts vagy vászonybúl mind Laiblit mind szoknyát meg engedtetik akárkinek is hogy varrhasson és készíthessen másnak a részire."

434 1800-ban 24 óra árestom büntetést helyeznek kilátásba „Mindennemű Dobzódások, rendetlen vendégeskedések Halotti Torok és Juh Lagzi vagy tor tartások" esetére.

435 Ha valaki szomszédjának borozdáját elszántaná „s a' szerint a maga birtokát szaporítaná" annak „első esetben 12 forint többszöri gyakorlásban pedig mindég kétszeres büntetés rendeltetik a' költségeknek meg térítése mellett; mely büntetések testi büntetéssé is fognak a környül állásokra nézve változtatni"

436 hirdették Jászberényben a vasárnapi publikáción 1800 decemberében. Ugyanez a publikációs lajstrom őrizte meg a tűzvédelmet szolgáló szabályozást, „sertéssét senki a városban, avagy Kertek között perkelni ne bátorkodjon, külömben cselekedvén, minden személy válogatás nélkül sertése confiscaltatni fog."

437 Nagy jelentősége volt a családi vagyon megóvásában a tékozlókra elrendelt bírói zárnak. Amikor a tanácstörvényszék megállapította, hogy jogos a gyermekek vagy a rokonság panasza, kihirdette, hogy büntetés terhe alatt senki semmit nem vásárolhat a vagyont vesztegetőtől, kölcsönt sem adhat számára. Számtalan helyi szabályt alkottak az állattartásra vonatkozóan. Félegyházán 1770től egyedül a fejős juhokat lehetett Kisasszony-naptól (szept. 8.) a tanyák között tartani. De ha más kertföldjébe, istállójába kárt tett az állat a figyelmetlen pásztor 30 pálca botütésre számíthatott, és a megállapított kárt is meg kellett térítenie.

438 A kölcsönös vagyonvédelem érdekében a tarlón őrizetlenül legeltetett állatokra jószágonként egy 430 BKML Kf. lt. Prot. 1. 49/1752. 431 BKML Kf. lt. Lad. 27. Cs. 12. Sz. 13/év n. 432 BKML Kf. lt. № 8. Caps. 2. Fase. 4. № 4/1793-94. 433 BKML Kf. lt. Prot. Pol. 4. P. 396. 434 SZML JK Fase. 1. № 1984/1795-ös jegyzőkönyvben megismétlik a rendelkezést. 435 SZML Jászberény lt. Publikációk 1797-1816. 436 Uo. 437 Uo. 1804. dec. 26. 438 BKML Kf. lt. Prot. 3. 58/1770. júl. 14. 131