Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun autonómia (Dél alföldi évszázadok 22. Szeged, CSML, 2005.)

denütt megfigyelhető, hogy 1745 után a földtulajdonláshoz kapcsolódó panaszok és perek jelentősen megszaporodtak.

393 A megváltott földre vonatkozó jogok védelmének mindenkor kiemelt fontosságot tulajdonítottak, olyannyira, hogy amikor a jászladányi nótárius a redemptus földet colonicalis fundusnak nevezte, az illetlen kifejezést a jegyzőkönyvből kitöröltette a kapitány.

394 A tanács bíráskodási jogköre a nemesekre is kiterjedt, amíg azok a Jászkun Kerületben laktak. Az 1751-es királyi rendtartáshoz kapcsolódva, 1753-ban a nádor utasította a tanácsokat, hogy követeljék meg a kerületbeli nemesektől a nemesség igazolását. Ugyanekkor figyelmeztet az igazolás nem jelenti azt, hogy a nemesek külön törvénykezés alá tartozhatnak, „...semmi jurisdictiót magukra ne vehessenek, hanem a több lakosokkal egy sorsban álljanak amíg a Districtusokban laknak".

395 A nemesek törvényszék előtti helyzetét a Jászkun Kerület kiváltságolt volta éppúgy meghatározta, mint a tulajdonlásukat. A Jászkunságban sem nemesi birtok, sem külön nemesi törvénykezés nem kapott helyet. A nemesség jogi nivellálása sértette, ellentmondásra késztette a helyi nemeseket. 1803-ban a nádor több évtizede húzódó konfrontálódásnak vetett véget azzal, hogy a nemesek Jászkun Kerületben érvényesíthető szabadságjogait behatárolta.

396 A nádori leirat ismételten megerősítette, hogy a nemesek polgári dolgaikban a többi polgártársaikkal egy törvény és bíróság alatt állnak. Ugyanekkor figyelmeztetett, büntető ügyekben a nemesek nem vethetők börtönbe, amíg törvényesen be nem idéztetnek, s el nem marasztaltatnak. A nemesek perbe hívása a particularis kapitány jogkörébe tartozott, a tanácstörvényszék előtt kivett vallomás alapján. Előfordult, hogy a nemes megtagadta a vallomástételt. Jászkiséren Hetényi János nemes ellen indított fiscális perben a kiséri bíróságnak kellett volna kihallgatni Hetényit, és vallomását írásba foglalni. Hetényi azonban megtagadta a vallomást, mert „ő nemes ember lévén conpulsorium mandátum,, nélkül vallomástételre nem kötelezhető.

397 Követelését a Jászkun Kerület polgári törvényszéke visszautasította, s kihirdették, hogy ily szokást a Districtusokba behozni nem lehet. A helyi nemes lakos kihágásának elítélése, szükség esetén kihallgatása 1803 után is a tanácstörvényszék hatáskörében maradt. 1822-től a kriminális vétket elkövető nemes bűnügyét a főbíró a particularis kapitánynak jelentette. Az érintett kerület kapitánya kivizsgálta az esetet, s az eredményről tudósította a generális közgyűlést, ahol a nemes perbefogását elrendelhették. 398 1833-ban a Jászkun Kerület közgyűlése Békés megyét arról tájékoztatta, hogy a lakodalmi lövöldözések megfékezésére a Jászkunságban a törvénysértő nemtelent azonnal elfogják, a nemest pedig büntetőperbe vonják. Viszont, ha a nemes a felszólításnak nem tesz eleget, azonnal elfogják és a megyei — kerületi — fogházba küldik.

399 393 SZML Túrkeve lt. Rsz. 207. 394 SZML JK Polgári Törvényszék jkv. 1805. okt. 7. 395 1753. ápr. 15-i punctumok. Közli NAGY SZEDER István 1924. 101-107. 396 A nemesség követeléseire Lásd: BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1982., 1991., 1995. 397 SZML Jk Polgári Törvényszék jkv. 1807. 131-132. p. conpolsorium mandátum = kényszerítő parancs 398 BKML Kh. lt. Prot. Curr. torn. XXVI. pag. 307/1822. 399 BKML Kh. lt. Prot. Curr. torn. XXVII. pag. 44/1833. 122