Kothencz Kelemen (szerk.): Családi csokrok. A 9. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2014. július 17-18.) előadásai (Baja, 2015)

Kothencz Kelemen: Családi élet a XIX. század eleji Dusnokon

Az 1838-ban kiadott Magyar tájszótár a cseléd szó gyermek, pulya jelentését közli.6 A Szinnyei József szerkesztésében a XIX. század végén megjelent Magyar táj szótár család, cseléd közös szócikkénél a család, cseléd, családtag és gyermek jelentések olvashatóak.7 8 9 A Czuczor Gergely és Fogarasi János által összeállított A magyar nyelv szótára kötetben a cseléd szócikknél a következőket olvashatjuk: „A régieknél család azaz ház népe értelemben fordul elő, honnan a bibliai nyelvben: cselédes ember, cselédes gazda, annyi mint családos, háznépes , valamint a latin família is mind háznépet és nemzetséget, mind szolgát vagy szolgákat jelent.” Az Új Magyar Tájszótár a cselédet a következőképpen definiálja: családtag, főként gyermek, ritkán feleség, esetleg a házhoz tartozó cseléd.4 A Magyar Nagylexikon említést tesz a cseléd és a család szó azonos etimológiájáról, valamint megjegyzi, hogy a két szó a jelentésben sem különült el a XVII. századig; a szócikkíró megfogalmazása szerint: „tulajdonképpen a családfő hatalma alatt álló családtagot, gyermeket, illetve a háznéphez tartozót értették alatta.”10 11

1818 nyarán Csejtei József dusnoki kántor és iskolamester panaszos hangvételű levélben számolt be a kalocsai úriszéknek az apjával egy kenyéren, nagycsaládi szervezetben élő veje, ifj. Varga Kiss György sanyarú sorsáról.11 A levél írója szerint vejének el kellett hagynia a szülői házat a szüleivel való rossz viszonya miatt. Rövid ideig „zsellérként” élte mindennapjait, majd apósa befogadta házába. Három évig lakott ott, ezalatt saját házat épített. Időközben édesapja idősebb fiútestvérét is elüldözte otthonából.

A Dusnokon keletkezett XIX. század eleji levéltári forrásokban szintén megfigyelhető a cseléd szó családtagokra utaló jelentése. A nehéz természetű dusnoki gazda fiával való rossz viszonyát részletező levélből valók az alábbi szövegrészek: „Hét hétik a vömnek Attya miatt, koplalt a tselédje”;

„[A gazda] cselédje feléje sem mert menni, sem beszélleni, hanem halgatni, töbnyire halgatásban töltik napjaikat cselédjei

,,[A gazda fia] Magának nagy fáradsággal házatskát épített, a mellyben el ment lakni, békességben is lakott maga tselédjevel.”;

Jla munkálódott a tselédje egész nap, maga othon jól lakott, ha haza jött cselédje evett száraz kenyeret, valamint a mezőn, melly keserves!".

A nagycsaládi szervezetben élő jobbágycsaládok fiai vérszerinti leszármazottai voltak a családfőnek, a gazdától függő helyzetük és munkájuk szerint azonban nem részesültek jobban a család javaiból, mint a cselédek. A feudalizmus kori paraszti társadalomban a családtagok és a cselédek többnyire egyforma bánásmódban

6 MAGYAR TÁJSZÓTÁR 1838. 63.

7 MAGYAR TÁJSZÓTÁR 1893-1896.1. 260-261.

8 MAGYAR NYELV SZÓTÁRA 1862.1. 933.

9 ÚJ MAGYAR TÁJSZÓTÁR 1979.1. 778-779.

10 MAGYAR NAGYLEXIKON 1997. V. 818.

11 Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár (a továbbiakban: KFL.) III. 6.a. 46 ND. 1818. I. A tanulmányunkban idézett szövegrészek a hivatkozott levéltári forrásból valók. Varga Kiss György fia György és Csejtei József lánya, Zsófia 1807. november 18-án házasodtak össze. KFL. Dusnok Ház. ak. 1807. 7. sz. Ifj. Varga Kis György felesége, Csejtei Zsófia 1789. április 10-én Sükösdön született és 1845. március 18-án 55 éves korában távozott el az élők sorából. KFL. Dusnok Kér. ak. 1789.; KFL. Dusnok Hal. ak. 1845. 16. sz.

48