Kothencz Kelemen (szerk.): Családi csokrok. A 9. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2014. július 17-18.) előadásai (Baja, 2015)
Bárth János: Bács mezőváros magyarsága a XVIII. században
vagyis a szerbeket. Ezáltal Derony falu szerb arculatot öltött, Bács mezőváros pedig tisztán katolikus város maradt, sokac többséggel, szaporodó magyar kisebbséggel és néhány német kézművessel. A város nemzetiségi képének további aprólékos nyomon követésére ebben az előadásban /tanulmányban nem vállalkozom. Csak utalok arra, hogy a németség folyamatos beáramlása révén 1889 táján az egyre szaporodó németek 1750 fős száma megközelítette a sokacok 1800 fos stagnáló számát,3 az 1910-es népszámlálás idején pedig az 1888 fős német mellett már kisebbségként élt a fogyatkozó, 1238 fos sokac közösség.4 Mostani rövid előadásomban és tanulmányomban arra vállalkozom, hogy a magyarság XVIII. századi bácsi jelenlétét bemutassam. Ezért a következőkben csak a magyarokkal foglalkozom, különös tekintettel a bácsi magyarok 1794. évi összeírására és az új lakosok 1765. évi számbavételére, mint a Kalocsai Érseki Levéltárban őrzött történeti forrásokra.5 A XVIII. század második felében folyamatosan növekedett Bácsban a magyar köznép száma. Az észak-déli népmozgás6 újabb és újabb magyarokat sodort az érseki városba. Voltak, akik ott maradtak és törzsökös bácsiakká váltak, mások tovább álltak és a Bácska más helységében próbálták megtalálni szerencséjüket. A XVIII. század végén, 1794-ben, az alább bemutatandó összeírás szerint 271 katolikus lakos vallotta magát magyarnak az érseki városban. A magyarok egy egyházszervezetben, egy plébánia kötelékében éltek az 1701 sokac lakossal. A XIX. század első felében tovább növekedett a magyar lakosok száma, mert Balogh György bácsi plébános 1865 táján, talán 1866-ban, 1726 sokac, 1173 német és 217 tót mellett 725 magyart tartott nyilván a hívei között.7 45 évvel, vagyis szűkén félévszázaddal később az 1910. évi népszámlálás 719 magyar anyanyelvű lakost talált Bács területén.8 Következésképp, a XIX. század közepén a magyarok számának növekedése megtorpant Bács városában. A XIX. század második felében a bácsi magyarság száma 700 fő körül stagnált. A BÁCSI MAGYAROK 1794. ÉVI ÖSSZEÍRÁSA Az összeírás elkészítésének aktualitását az adta, hogy a bácsi magyarok képviselői magyar nyelvű egyházi ténykedések bevezetésére kérték az érsekséget. A kalocsai érseki szentszék tárgyalta a kérést és a tisztánlátás érdekében elrendelte a bácsi magyarok összeírását. A szentszéki utasítás értelmében Vojnits Albert futaki alesperes plébános és Wieland Mihály gajdobrai plébános helyettes végezte el az összeírást 1794. augusztus 13-14-én. Az összeíró biztosok összehívatták azokat a bácsi lakosokat, akik magyarnak tartották magukat. Kikérdezték őket a családi viszonyaikról. A két pap 3 KÉL. (Kalocsai Érseki Levéltár). I. Pléb. ir. Bács. 1889. 4NÉPSZ. 1912. 179. 5 KÉL. 1. Pléb. ir. Bács. 1794., 1765. 6 Az észak-déli népmozgás fogalmára: BÁRTH János 1998. 8-10. 7 BALOGH György 1867. 15. "NÉPSZ. 1912. 179. 30
