Kothencz Kelemen (szerk.): Családi csokrok. A 9. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2014. július 17-18.) előadásai (Baja, 2015)

Balázs Kovács Sándor: Halotti búcsúztatók Sükösdről

családjait, lakóit, a helyi erkölcsi értékrendet sok esetben egyedül is képes volt felmérni az erősorrendet. A kántornak ismernie kellett a falu belső, érzelmi helyzetét, de mégis követnie kellett és illett azt az utasítást, amit a búcsúztató megrendelője diktált. Egy véletlen hiba, vagy szándékosan alakított hierarchia súlyos családi háborúsághoz vezetett. Szarvas Miklóssal kapcsolatosan ilyen esetről nem tudunk, ő kiválóan ismerte a település valamennyi lakóját és szigorúan ügyelt az emberek jogos vagy jogtalan érzékenységére.

A sükösdi kántor a verseket mindig énekelte, a dallamot sohasem Szarvas Miklós szerezte, minden esetben valamelyik római katolikus énekeskönyvben megjelent közismert búcsúztató ének dallamához igazította verseinek szövegét. Tizennégy dallamot variál,. Leggyakrabban, a versek több mint felét az Oh édes Megváltóm dallamára énekelte, ezután a Zöldellő virágszál és a Bűnös lélek hol bujdosol kezdetű ének következett. Szerepelt még az Oh emberi gyarló nemzetség, a Ma mennyország, az Esünk zsámolyodhoz, Hol vagy én szerelmes..., a Jézusomnak kegyelme, Üdvöz légy édes Jézusom, Megnyomorodott szívemnek boldogsága, Elődbe terjesztjük, Jaj de sok bút, sok nyomorúságot okoz a zord halál közöttünk, Rebegő nyelvemet megindítom és a Jaj de árva módra mégy el a világból.

162