Kothencz Kelemen (szerk.): Családi csokrok. A 9. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2014. július 17-18.) előadásai (Baja, 2015)
Székelyné Kőrösi Ilona: Család és munka Bellosics Bálint Kis ethnographia című néprajzi olvasókönyvében
SZEKELYNE KÖRÖSI ILONA CSALÁD ÉS MUNKA BELLOSICS BÁLINT KIS ETHNOGRAPHIA CÍMŰ NÉPRAJZI OLVASÓKÖNYVÉBEN Bellosics Bálint a magyar néprajztudomány hőskorában kezdte néprajzi gyűjtéseit és tudományos feldolgozó munkáját. Néprajzi vonatkozású írásai már diák korában megjelentek, és később is számos értékes publikációval gyarapította a szakirodalmat. Életműve korai halála miatt befejezetlen maradt. Nem jelent meg nyomtatásban a széleskörű ismeretterjesztés szándékával összeállított Kis Ethnographia című olvasókönyve sem, amelynek előkészítését 1914-re befejezte, de a háború kitörése és az emberfeletti munkát végző Bellosics betegsége miatt a kiadásra már nem került sor. A kézirat tükrözi Bellosics munkásságának legfőbb jellemzőit. Ismeretes, hogy a gyűjtési módszereket tekintve az úttörők közé tartozott, fényképezett, rajzolt, részletes leírásokat készített. Családi kötődései és nyelvtudása révén kellő ismerettel és érzékenységgel viszonyult a nemzetiségekhez, és a szociális érzékenység is a jellemzői közé tartozott. A Kárpát-medencét egységnek tekintette a nemzetiségekkel együtt. Bellosics Bálint magyar és nemzetiségi néprajzi kutatásaihoz meghatározó indíttatást és alapot jelentett a családi háttér és a pedagógus életpálya. Rédicsen született 1867. október 10-én.1 Édesanyja, Péntek Karolina szlovén (vend) származású volt, Bellosics gyermekkori élményei közé tartozott a vend rokonok és azok szokásainak megismerése. Édesapja, Bellosics János Rédicsen az Esterházy uradalom gazdatisztje volt, majd az alsólendvai Nyakasháza pusztán gazdálkodott. Bellosics Bálint Budapesten végezte felsőfokú tanulmányait. Tanítói, polgári iskolai tanári, majd tanítóképző intézeti tanári diplomát szerzett. 1892-től a bajai állami tanítóképző tanára, 1913-tól igazgatója. Néprajzi kutatásait tanári munkája mellett végezte. Számos tanítványával szerettette meg a gyűjtést, és a néprajzi ismereteket a tanítóképzés részévé tette. Egy népművelő útja során súlyos meghűlést szenvedett, de a fronton levő kollégák helyettesítése miatt nem volt lehetősége betegszabadságra. 1916. január 15-én halt meg Baján. Bellosics Bálint hagyatékának jelentős részét leszármazottainak - mindenekelőtt dédunokájának, Dr. Somos Lászlónak - köszönhetően a Kecskeméti Katona József Múzeum őrzi.’ Az anyag eredeti dokumentumokat, valamint a család és más közgyűjtemények birtokában levő iratok, kéziratok másolatait tartalmazza. Megta- 1 2 1 Életútjáról részletesebben: HALÁSZ Albert 2013.; Ism. Székelyné Körösi Ilona: Tudományos konferencia Lendván Bellosics Bálint tiszteletére. Néprajzi Hírek 42. évf. 2013/4. 12-16.; Honismeret XL1I. 2014/2. 77. Lendván 2013. október 10-én felavatták Bellosics Bálint szobrát, néprajzi munkásságát kiállítás és tudományos konferencia keretében mutatták be. HALÁSZ Albert (szerk.) 2014. 2 A hagyaték 1985-ben került a múzeumba. A teljes anyag (közel ötezer oldal) a kutatók rendelkezésére áll. Katona József Múzeum (a továbbiakban: KJM) Néprajzi Adattár 419.87. SZÉKELYNÉ KÖRÖSI Ilona 2014. 137 1
