Kothencz Kelemen (szerk.): Családi csokrok. A 9. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2014. július 17-18.) előadásai (Baja, 2015)

Kustár Rozália: Társadalmi, közigazgatási és gazdaságtörténeti adatok Dunaegyházáról (1822-1835)

kitéve,” volt a pellengérfa vagy kaloda kihelyezve. Ez egy fejjel bíró s földbe ásott vastag faragott fa volt; melyhez azt, ki lopott vagy törvénytelen gyermeket nemzett kikötötték.”11

EGYHÁZA KÖZSÉG PROTOKOLLUMA

Egyháza község fedlap nélküli nagyméretű, kézzel írt, helyenként részben elmállott lapú protokolluma kalandos úton - állítólag a községi szeméttelepen - bukkant fel az 1990-es évek végén. Néhány kimozdult lapját hozta el hozzám a helyi gyűjtő, Hopka Sándor, melyeket lelkes diákként átgépeltem. A 69 gépelt oldalnyi szöveg 1822-től az 1838. október 28-án lezajlott bíróválasztásig 1-101. sorszámozott ügyiratot tartalmaz, majd néhány ezektől független lap került átírásra a 354. ügyirattól a 360. ügyiratig, melynek keltezése 1849. szeptember 9-től indul 1850. december 31- ig bezárólag. A protokollum ma is magánkézben van, remélhetőleg idővel megvalósulhat majd teljes feldolgozása.

A jegyzőkönyv magyar nyelven íródott, bár nyilvánvaló, hogy a település népessége ezidőtájt döntően szlovák volt.* 12 Az ügyiratokban számos egymástól független téma jelenik meg, az általános vonásokon túl a forrás jellegénél fogva előtérbe kerülnek a település igazgatására, települési formájára, gazdasági szervezetére, társadalmi képletére utaló sajátosságok, melyek jegyzőkönyvi, ezáltal időrendi sorrendben, folyamatosan kerültek rögzítésre. Az előzményadatokat csak nagyon ritka esetben találjuk meg a jegyzőkönyvben, jellemzően más formákban is történt pl. az egyezségek, rendeletek rögzítése, melyre a tanács előtt a felek csak hivatkoztak, illetve egyes esetekben saját egyezségükkel megerősítették, vagy éppen felülírták azt.

Az ismertetés vezérfonalaként a bejegyzések időrendiségét követjük, ahol lehet, utalva azok szélesebb kontextusára. Az áttekintés, elsődleges rendszerezés alapjául az ügyiratok bírók szerinti tagolását választottuk, akik tevékenysége önmagában meghatározta a protokollumba került ügyek témáját, ők végezték a falu közösségének érdekében az önkormányzat keretében a közigazgatási, a gazdasági, a közbiztonsággal kapcsolatos és az igazságszolgáltatási feladatokat. Jelen tanulmányban a protokollum alapján hat bíró tevékenységét ismertetjük az 1822-1835. közötti időszakban. Sajnos az ügyiratok folyamatos számozása alapján az 1822. évet követően mintegy hét esztendő - az 1823-1830. évek közötti időszak - adatai más formában kerültek feljegyzésre, forrásunkból teljesen hiányoznak.

I. IDŐSZAK (1822-1823)

A tanácskozás rendje nem volt egyforma ütemű, amit mutat, hogy az első bejegyzési szakasznak tekinthető 1822 őszétől - 1823. január 25-ig terjedő időszakban 15 bejegyzés született (melyből csak 4, és ezek is töredékesen maradtak fenn), majd két

" TÓTH-SZÖLLÖSI Mihály 1968.

12 BOGNÁR András (közreadja) 1984. 112.; HORVÁTH M. Ferenc - SZABÓ Attila (közreadja) 2000. 116.

127