Kothencz Kelemen (szerk.): Családi csokrok. A 9. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2014. július 17-18.) előadásai (Baja, 2015)
Simon András: A termelés, ellátás és fogyasztás családi keretei Óbecsén
SIMON ANDRAS A TERMELÉS, ELLÁTÁS ÉS FOGYASZTÁS CSALÁDI KERETEI ÓBECSÉN BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK Egy 2009-ben induló, s eredményeit 2013-ban tanulmánykötet formájában közlő,1 részben helyi, részben magyarországi kutatók bevonásával elvégzett kutatás résztvevőjeként vizsgáltam a délvidéki Óbecsén (Bácska, Szerbia) a polgárosodás időszakában - a XIX. század közepétől a XX. század derekáig - a termelés és fogyasztás gazdasági és társadalmi összefüggéseit, valamint a polgári gasztronómia és vendéglátás főbb jellemvonásait.1 2 A témára vonatkozó szakirodalom mellett primer forrásként támaszkodtam a helyi sajtóanyagra, illetve interjúkat is készítettem, melyek - az idősebb adatközlők emlékezete által - legfeljebb az 1930-40-es évekre, nagyrészt azonban a XX. század második felére vonatkozóan nyújtottak adatokat. Recens megfigyeléseim a közelmúlt és a jelen viszonyaiba engedtek betekintést. Ez utóbbi, az elmúlt bő fél évszázadot idéző szóbeli emlékanyag, meglátásom szerint értékes adalékokat szolgáltat a település gazdálkodásának és életmódjának alakulásához. A termelés, az ellátás és a fogyasztás jellemzőinek vázolásakor alapvető társadalmi egységként a családot tekintem. A terjedelmi korlátok figyelembe vételével jelen írás alapvetően anyagközlő jellegű, vagyis törekszik az interjúk szövegeinek szó szerinti vagy tartalmilag összefoglalt, viszonylag bő közreadására. Előzményként azonban fontosnak tartom a már említett polgárosodás korszaka témánkhoz kapcsolódó viszonyainak tömör összefoglalását. A XIX-XX. század fordulóján Óbecse mintegy 42.000 kataszteri holdat kitevő határának nagy részén szántóföldi gabonatermesztés folyt, ezen alapult a település Bácska- és Bánát-szerte meghatározó gabonakereskedelme és malomipara. Az állattartás terén a szarvasmarha- és baromfitenyésztés állt vezető helyen. A termelés és az értékesítés összehangolását a XX. század elejétől szövetkezeti keretekben próbálták biztosítani, Óbecse vezető szerepet vállalt az egész Bácskában a tej- és tojásszövetkezetek megszervezésében. Számottevő volt még a település határában a zöldségtermelő kertkultúra és a szőlőtermesztés. A gazdaságok szerkezetében a kisbirtok dominanciáját tapasztaljuk. A lakosság 85%-a mezőgazdasági termeléssel foglalkozott, szerepük a polgári réteg ellátásában igen fontosnak mondható. Jelentős volt Óbecse söripara, melynek virágkora Gerber Nándor és fia működéséhez (1877- 1934) köthető. Emellett bor- és szesznagykereskedésről, ecetgyárról és szikvízgyárról is vannak helyi adataink. A község lakossága a friss élelmiszer-alapanyagokat a heti piac alkalmával vásárolhatta meg, ahol az árukínálat biztosításában (zöldség- és gyümölcsfélék, hús) fontos szerepe volt a szállásokon (a határban fekvő tanyákon) 1 GLÄSSER Norbert 2013. 2 SIMON András 2013. 117
